Szabadság mértéke
Kérdés
Megfelel a hatályos munkajogi szabályozásnak a munkáltató által alkalmazott alábbi számítási módszer, különös tekintettel arra, hogy a munkaszerződés szerinti napi munkaidő és a tényleges beosztás szerinti munkaidő eltér egymástól? A munkavállaló munkaszerződése szerint napi 8 órás teljes munkaidőben áll foglalkoztatásban, ugyanakkor a gyakorlatban folyamatos, 12 órás műszakrendben dolgozik. A részére az előző évről 15 munkanap ki nem adott szabadság maradt fenn, a tárgyévre pedig további 22 munkanap szabadság illeti meg, így összesen 37 munkanap szabadsággal rendelkezik. A munkáltató a szabadság mértékét órás átszámítással módosította, az alábbi módszer szerint: 37 nap szorozva 8 órával, majd az így kapott 296 órát elosztotta 12 órával, és ennek eredményeként 25 munkanap szabadságot állapított meg.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. április 14-én (496. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8602
[…] lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a szabadság úgy kerüljön kiadásra, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztásával azonos tartamra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól, a (4) bekezdés pedig kifejezetten előírja, hogy ebben az esetben a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.E rendelkezésekből az következik, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén jogszerű az úgynevezett „órásítás”, vagyis a szabadság órában történő nyilvántartása. Ennek során a munkanapokban megállapított szabadságot a napi munkaidő alapulvételével órára lehet átszámítani (jelen esetben 37 × 8 óra = 296 óra), és a szabadság kiadásakor a beosztás szerinti napi munkaidőnek megfelelő óraszámot kell elszámolni (például egy 12 órás műszak esetén 12 órát). Ez biztosítja, hogy a munkavállaló ténylegesen a teljes beosztott munkavégzés alól mentesüljön. Azonban az órásítás kizárólag a szabadság kiadásának technikája, és nem eredményezheti a munkanapokban megállapított szabadság csökkenését.Ugyanakkor az Mt. 124. §-ának (3)–(4) bekezdése kizárólag a szabadság kiadásának és nyilvántartásának módját érinti, és nem ad alapot a szabadság mértékének megváltoztatására. A munkáltató által alkalmazott számítás – amely a 296 órát 12 órás egységekre visszaosztva 25 munkanap szabadságot állapít meg – ténylegesen a szabadság napokban meghatározott mértékének […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. április 14-én (496. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8602
[…] lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a szabadság úgy kerüljön kiadásra, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztásával azonos tartamra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól, a (4) bekezdés pedig kifejezetten előírja, hogy ebben az esetben a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.E rendelkezésekből az következik, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén jogszerű az úgynevezett „órásítás”, vagyis a szabadság órában történő nyilvántartása. Ennek során a munkanapokban megállapított szabadságot a napi munkaidő alapulvételével órára lehet átszámítani (jelen esetben 37 × 8 óra = 296 óra), és a szabadság kiadásakor a beosztás szerinti napi munkaidőnek megfelelő óraszámot kell elszámolni (például egy 12 órás műszak esetén 12 órát). Ez biztosítja, hogy a munkavállaló ténylegesen a teljes beosztott munkavégzés alól mentesüljön. Azonban az órásítás kizárólag a szabadság kiadásának technikája, és nem eredményezheti a munkanapokban megállapított szabadság csökkenését.Ugyanakkor az Mt. 124. §-ának (3)–(4) bekezdése kizárólag a szabadság kiadásának és nyilvántartásának módját érinti, és nem ad alapot a szabadság mértékének megváltoztatására. A munkáltató által alkalmazott számítás – amely a 296 órát 12 órás egységekre visszaosztva 25 munkanap szabadságot állapít meg – ténylegesen a szabadság napokban meghatározott mértékének […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
