Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. március 3-án (494. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8566

[…] 39/A. §-ának (1) bekezdése hátrányosan befolyásolta, mert nem volt elég a folyamatos jogviszony feltételrendszerének megfelelni, hanem az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál volt szükséges fennállnia a biztosításnak.Kérdés, miért is jelent mindez hátrányt az ügyben érintettekre. Mert a megegyező mértékben járulékfizetési kötelezettséget teljesítő biztosítottak részére kifizetett egészségbiztosítás pénzbeli ellátás esetében kizárólag abban a tekintetben differenciál, hogy a megelőző 180 napban folyamatosan fennállt jogviszony az ellátásra jogosultság kezdőnapján is még fennáll, vagy akkor már egy újabb, de ugyanúgy az ellátásra való jogosultságot megalapozó jogviszonyban végez munkát a foglalkoztatott.Az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdését a 2022. évi LXXV. törvény 8. §-ának a) pontja 2023. július 1. napjától azzal a jogalkotói indokkal módosította, hogy az egészségbiztosítás rendszere a biztosított kieső jövedelmét oly mértékig pótolja, melynek megszerzésére az ellátásra való jogosultság megnyílásakor lehetősége lenne.Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme egymással azonos vagy jogi értelemben összehasonlítható helyzetben lévő homogén csoporton belül állapítható meg. A biztosítottak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásra való jogosultsága szempontjából pedig homogén csoportot képeznek. Az Alaptörvény sérelme akkor állapítható meg, ha a jogi szabályozás az egymással összehasonlítható helyzetben lévő jogalanyok között anélkül tesz különbséget, hogy annak tárgyilagos mérlegelés szerint észszerű indoka lenne.Az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdésébe emelt kizárólag szövegrész a jogosult biztosítottak között abban a formában tesz különbséget, hogy míg ugyanazon foglalkoztatónál folyamatosan fennálló biztosítási jogviszony esetében a biztosított által megszerzett jövedelem egésze képezi az ellátás alapját jelentő összeget, a több foglalkoztatónál egymást követően fennálló jogviszonyok esetében kizárólag a legutolsó, az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló jogviszonyból származó jövedelem.Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Eb-tv. 39/A. §-a az összehasonlítható homogén csoporton (értve alatta a biztosítottak körét) belül különbséget tesz azzal, hogy a levont és megfizetett társadalombiztosítási járulék adott esetben teljesen azonos összegű volt. A közteherviselés azonossága ellenére az ellátásra való jogosultság szempontjából a jogviszonyt váltó foglalkoztatott hátrányos helyzetbe kerül.Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban rögzítette, hogy az Eb-tv. kifogásolt szabálya általános, az összes egészségbiztosítási ellátásra vonatkozó szabály, melynek célja, hogy az ellátások összegének megállapítása a fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján történjen, az e törvényben foglalt kivételekkel.A kifogásolt szakasz nem foglalkoztatási, hanem biztosítási jogviszonyról rendelkezik.Az Alkotmánybíróság azt sem hagyta figyelmen kívül, hogy táppénzszabályozásra épülő, családok támogatását/ellátását, a gyermekek életkörülményeinek javítását és a szülők számára gyermekvállalással jelentkező terhek csökkenését célzó egészségbiztosítás pénzbeli ellátások megállapításának szabályaival megteremtett államcél megvalósul-e. (Alaptörvény XV., XVI. cikk állam kiterjedő intézkedései által megvalósított különös védelem és gondoskodás, mely az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz.)Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak azt a kieső jövedelmet kell pótolnia, melynek megszerzésére az ellátásra való jogosultság megnyílásakor a biztosítottnak lehetősége lenne. A jogalkotónak garanciát kell biztosítani arra, hogy az ellátás összegének megállapítása során ne érje anyagi hátrány azokat a biztosítottakat, akik újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesítenek. Különösen akkor, ha a releváns időszakban fennállt több foglalkoztatási jogviszony eredményeként az ellátásra jogosult a tényleges jövedelmétől és az általa megfizetett társadalombiztosítási járulék összegétől teljes mértékben elszakadva a mindenkori minimálbér alapulvételével meghatározott egészségbiztosítás pénzbeli ellátásra lesz csupán jogosult.Az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenessé nyilvánított és ex nunc hatállyal 2025. december 31. napjával megsemmisített Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdése szerinti rendelkezése nem alkalmazható bármely bíróság előtt már folyamatban lévő […]