Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. március 3-án (494. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8564

[…] százalékban távmunkavégzésben állapodtak meg, a munkáltató nem írhat elő irodai jelenlétet utasítással vagy belső szabályzattal, ennek „közvetett” kikényszerítése (pl. bónusz megvonásával) burkolt szerződésmódosításnak minősül, és ellentétes az Mt. 6. §-a szerinti jóhiszemű, tisztességes és rendeltetésszerű joggyakorlással. A jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.Fontos, hogy a prémium és a bónusz tartalma szerint minősül, tehát ha előre, objektíven meghatározott feltételekhez kötött, és teljesítés esetén alanyi jog keletkezik, az munkabér jellegű juttatásnak minősül. A Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.10.801/2010., EH/BH 2011.2342 számú döntésében rögzítette, hogy a bónusz mérlegelési (diszkrecionális) tényező lehet, de az egyoldalú mérlegelés is a rendeltetésszerűség, jóhiszeműség és egyenlő bánásmód korlátai között gyakorolható. Vannak ugyanakkor olyan esetek, amikor a munkáltató nem tűz ki prémiumfeladatot, azonban a felek a munkaszerződésben előzetesen, feltétel nélkül rögzítik a prémiumra való jogosultságot. Ilyen esetben a munkáltató utóbb nem hivatkozhat a célkitűzés elmaradására, mivel a munkavállalót a prémiumfeladat meghatározásának hiányában is megilleti a prémium. Ezt az elvet a bírói gyakorlat a BH 2003.90. eseti döntésében megerősíti.A bónusz irodai jelenléthez kötése általában jogellenes a teljes távmunkaszerződés mellett, mert szerződés-ellenes feltételt fűz a juttatáshoz, és diszkriminációs kockázatot hordozhat, továbbá nem kapcsolódik közvetlenül a teljesítményhez. Másfelől az Mt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató […]