Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás


Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. február 13-án (453. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7795

[…] vizsgálni kell a felek közrehatását, és a közrehatásuk arányában kötelesek az ellátást megtéríteni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg a visszafizetésre kötelezni. A foglalkoztató megtérítési kötelezettsége jelenik meg akkor, ha a jogalap nélkül felvett ellátást a mulasztása vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatása keletkeztette, és az ellátás a felvevőnek fel nem róható, és a felvételtől számított kilencven nap eltelt. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet, vagy egészségügyi szolgáltatót terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapjául szolgáló jövedelem és a keresőképtelenség tartamának időbeni közelítésével, ezzel új alapokra helyezésével az ellátások visszakövetelése újabb fogalomkörrel bővült. A korábban bevallott jövedelemadatok, illetve a benyújtott bevallások adataiban végrehajtott módosítás mellőzi a felróhatóság vizsgálatának elkerülhetetlenségét, és szimpla kötelezettségként teremti meg a biztosított helytállási kötelezettségét. Amennyiben a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdőnapjától számított egy éven belül a jövedelemadatok az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek, a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt elbírálása során az ellátást megállapító szerv – a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül – korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja (Eb-tv. 39/C. §). Speciális szabályozás érvényesül a már említett '08 jelű bevallás módosítása esetében. Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles a jogalap nélkül felvett ellátást visszafizetni. A visszafizetésre kötelező eljárás menete, hogy a megelőzően kiadmányozott egészségbiztosítási pénzbeli ellátást megállapító határozatot a kifizetőhelynek vissza kell vonni, és újabb, immár a helyes ellátás megállapításáról kell rendelkezni. Ezt követően kerülhet sor a kötelezésre, mely szintén határozatban és nettó összegben történik. Az Ákr. a határozat módosítására a közléstől számított egy éven belül és egy ízben nyújt lehetőséget, kizárólag abban az esetben, amennyiben a döntést másodfokú hatóság, felügyeleti szerv vagy bíróság nem bírálta el. Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező döntés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az egészségbiztosítási szerv a követelését a bankszámlával […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.