Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. december 19-én (450. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7737

[…] igazolja, a saját háztartásában nevelt, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.Továbbá a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. A gyermek jelenleg nem tartózkodik az apa háztartásában. A családtámogatási ellátások megállapítása szempontjából a bíróság döntésének kevesebb a súlya, mint a fennálló élethelyzetnek, illetve annak, hogy a valóságban a gyermek hol tartózkodik életvitelszerűen. A családi pótlékra az a szülő jogosult, aki a gyermeket nap mint nap a háztartásában neveli. Ez a személy jelenleg a gyermek édesanyja. A fennálló helyzet természetesen a bíróság előtt megtámadható, főként a gyermek háztartásból történő kikerülésének körülményeire való tekintettel.Amennyiben itt jogszabálysértést vagy súlyosabb cselekményt állapít meg a bíróság, abban az esetben a gyermeket vissza fogják helyezni az édesapa nevelésébe, és ezáltal ismét megnyílik az út a családi pótlék igénylésére. A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Amely hónapban a gyermek kikerült az anya háztartásából, a családi pótlék még a részére jár. Akár az ellátás visszafizettetésére is sor kerülhet akkor, ha az édesanya ezt követően is felvette az ellátást. Az említett jogszabály ugyanis előírja, hogy az ellátásra jogosult személy az igényelbíráló szervnek 15 napon belül írásban köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Ilyen különösen, ha a gyermek a kérelmező háztartásából kikerül. A gyermek jelenleg nem él az apával közös háztartásban, így a családi pótlék felvételére nem jogosult.Ugyancsak a Cst. rendelkezése, hogy jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. A jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha a jogosult tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette; vagy a jogosult a saját gondatlanságából fakadóan […]