Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. október 11-én (446. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7676

[…] a saját háztartásában nevelt még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. Iskoláztatási támogatásra jogosultak az imént felsorolt személyek a saját háztartásban nevelt tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti.A volt férjjel közös gyermek esetében lehetőség van az ellátás 50-50 százalékban történő igénybevételére. Alapvetően ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint akár gyermekenként eltérően is. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt. Amennyiben a közös szülői felügyeletet gyakorló szülők külön-külön, saját háztartásaikban felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák gyermeküket, akkor a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult. Az ügyben fő- és mellékigénylőről lehet beszélni. Főigénylő az a személy, akinek a családi pótlék ügyében az osztott családi pótlék folyósítása történik. A kérelmet nem szükséges mindkét szülőnek aláírni, azonban ebben az esetben a kérelmezőnek mellékelnie kell a kérelemhez a másik szülő azon nyilatkozatát, mely igazolja az osztott családi pótlékra való jogosultság feltételeinek fennállását, ennek hiányában a bíróság jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozatával kell a kérelmezőnek igazolni, hogy az osztott családi pótlékra a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátásra való jogosultságról – amennyiben az ellátásra jogosító gyermekek csak közös gyermekek – egy határozatban dönt az elbíráló szerv. A határozatot a fő- és mellékigénylő is megkapja. Az osztott családi pótlék összegének meghatározásánál minden esetben a főigénylő háztartásában lévő gyermekek száma, illetve amennyiben a főigénylő egyedülálló személy, akkor ennek ténye határozza meg az ellátás összegét. Például, amennyiben a főigénylő egyedülálló személyként három gyermek eltartásáról gondoskodik a háztartásában, melyből egy gyermek után kérik a mellékigénylővel az osztott családi pótlék megállapítását, akkor a mellékigénylő – annak ellenére, hogy ő nem egyedülálló személyként csak egy (közös) gyermek eltartásáról gondoskodik – az egyedülálló személyeket megillető háromgyermekes összeg egy gyermekre jutó részének 50%-ára (jelenleg 8500 forintra) szerez jogosultságot. Amennyiben az a gyermek, amelyre az osztott családi pótlék megállapítását kérelmezik, a kérelem elbírálásakor betöltötte a 18. életévét, akkor a kérelem elutasításának van helye, figyelemmel arra, hogy a gyermek nagykorúsága okán a közös szülői felügyeleti jog egyik szülő esetében sem áll fenn. Megjegyzendő, hogy ha az osztott családi pótlékra való jogosultság már korábban megállapításra került, és az ellátás folyósítása is ennek megfelelően történik, […]