Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. augusztus 22-én (443. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7623

[…] főszabály szerint úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell (Mt. 122. §). A kérdés megválaszolása érdekében arra kell figyelemmel lenni, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja; a munkavállaló már megkezdett szabadságát – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – megszakíthatja; kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. A munkáltató az intézkedését írásban indokolja, továbbá elhalasztás esetén a kiadás általa javasolt időpontját egyidejűleg közli a munkavállalóval. Megszakítás esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Tehát meg kell térítenie a munkáltatónak ilyenkor az utazással járó költségeket, repülőjegyek árát, a már kifizetett, de igénybe nem vett szállásnak a költségét stb., de természetesen ezeket hitelt érdemlő módon igazolnia kell a munkavállalónak a munkáltatója felé. A fontos kérdés az, hogy mi az a kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül […]