Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére


Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. augusztus 8-án (442. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7605

[…] rendszerben, huszonnégy héten keresztül a csecsemőgondozási díjat távolléti díjjal kiváltva szülési szabadság keretében, majd ezt követően már az általános gyakorlat szerint gyermekgondozási díj folyósításával kerül sor. A kérdésben megfogalmazott probléma a jövedelemrendszer és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátási rendszerének kényszerű találkozásánál jelentkezik. Gyakran előfordul, hogy a jogosult az illetmény és a távolléti díj nagyságrendjének azonossága miatt, a jövedelmében alig észlelhető különbség következtében késedelmesen terjeszti elő a szülési szabadság iránti igényét. Abban az esetben, ha a munkáltató éppen ezért továbbra is munkavégzés nélkül utal illetményt, az így jogalap nélkül fizetett illetményt – a visszakövetelésre vonatkozó rendelkezések megtartásával – jogszerűen követeli vissza. A visszakövetelt és a foglalkoztatott által visszafizetett illetménnyel a számítási időszakban pillanatnyilag valóban létrejöhet jövedelemhiányos időszak, azonban ez csupán átmeneti, és a távolléti díj számfejtésével mindez megszűnik. A gyermekgondozási díj naptári napi alapját az Eb-tv. 48. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben foglaltak alapján – táppénzalapra vonatkozó szabályozás – kell megállapítani. Az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. A pénzbeli ellátás, valamint a baleseti táppénz összegének megállapításakor a jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült. A benyújtott bevallás módosítására az Eb-tv. 39/C. §-a nyújt lehetőséget. Ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdőnapjától számított egy éven belül a jövedelemadatok az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek, a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt elbírálása során az ellátást megállapító szerv – a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül – korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. A kifizetőhely által használt érvrendszer sérülékeny, mert a munkabértartozás kiegyenlítésével nem a vonatkozási időszak szerinti szakaszoltsággal, hanem egy összegben utalta a szülési szabadságra esedékes távolléti […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.