Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. november 30-án (409. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7002

[…] időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. A gyermek jelenleg – a korábbi, bírósági döntés ellenére – nem tartózkodik az anya háztartásában. A családtámogatási ellátások oda-ítélése szempontjából, sajnos, a bíróság döntésének kevesebb a súlya, mint a jogszabálynak, illetve annak, hogy a valóságban a gyermek hol tartózkodik életvitelszerűen. A családi pótlék annak a szülőnek jár, aki a gyermeket a mindennapokban a háztartásában neveli. Ez a személy jelenleg a gyermek édesapja. A fennálló helyzet természetesen a bíróság előtt megtámadható, főként, ha a gyermek háztartásból történő kikerülésének körülményeit vizsgáljuk. Amennyiben itt jogszabálysértést vagy súlyosabb cselekményt állapít meg a bíróság, abban az esetben a gyermeket vissza fogják helyezni az édesanya nevelésébe, és ezáltal ismét megnyílik az út a családi pótlék kérelmezése felé. A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Amely hónapban a gyermek kikerült az anya háztartásából, a családi pótlék még a részére jár. Akár az ellátás visszafizettetésre is sor kerülhet akkor, ha az édesanya ezt követően is felvette az ellátást. Az említett jogszabály ugyanis előírja, hogy az ellátásra jogosult személy az igényelbíráló szervnek 15 napon belül írásban köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti, ilyen különösen, ha a gyermek a kérelmező háztartásából kikerül. A gyermek jelenleg nem él az anyával közös háztartásban, így természetszerűleg a családi pótlék felvételére nem jogosít. Ugyancsak a Cst. említi meg, hogy jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. A jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha a jogosult tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette; vagy a jogosult a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, […]