A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap


A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. október 27-én (387. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6598

[…] §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Ugyanakkor a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta leg-alább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ). Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy lehetséges olyan eset, amikor a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt, és ebben az esetben a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 százaléka közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget.A személyi jellegű ráfordítások az Szt. 79. §-ának […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.