Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. május 12-én (378. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6426

[…] az ellátásban részesülő (egészségbiztosításijárulék-alapot képező) jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér (egyéni vagy társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum) 150 százalékát.A havi 200 ezer forintos munkabér egyértelműen alatta maradt ennek az összeghatárnak, sőt akár még tagi jövedelmet is számolhatott el részére a társaság.Ugyanakkor a járvány gazdasági hatása miatt az érintett munkaidejét munkaviszonyában részmunkaidőre (heti 10 órára) módosították, és ezzel arányosan csökkentették a munkabérét is a korábbi negyedére, azaz havi 50 ezer forintra. E változtatás azt jelenti, hogy már nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, tehát a továbbiakban társas vállalkozói jogviszonyában terheli a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség.Ennek megfelelően a kft.-nek minden hónapban legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka alapulvételével meg kell fizetnie utána a szociális hozzájárulási adót, a minimálbér (garantált bérminimum) alapulvételével a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a minimálbér (garantált bérminimum) 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Ez utóbbi egyben azt jelenti, hogy az előzőekben említett kereseti korlátba számítandó jövedelme máris elérte a felső határt. Amennyiben tehát bármilyen csekély összegű munkabérben is részesül, a harmadik hónapot követően elveszíti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát.Mindezen az sem változtat, […]