Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. április 14-én (376. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6403

[…] jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szól. A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez igazolást kell csatolni arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az e rendeletben felsorolt betegségek, illetőleg fogyatékosságok valamelyikében szenved. A betegség vagy fogyatékosság fennállásáról a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki az igazolást. A rendeletben kizárólag a kórházak, ambulanciák felsorolása történik, az azon belüli konkrét orvosok ebben nem szerepelnek. A szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, három példányban állítja ki. Ezen igazolás egy példányának az illetékes kormányhivatalhoz történő benyújtásával kell igényelni a gyermek után járó emelt összegű családi pótlékot. A jogot adó betegségek, fogyatékosságok – melyet az említett rendelet szabályoz – nagyon széles kört ölelnek fel. Az anyagcsere-, a kardiológiai vagy a vesebetegségek éppúgy szerepelnek benne, mint a neurológiai betegségek, vagy az érzékszervi, mozgásszervi, légzőszervi, illetve értelmi fogyatékosságok. Ez természetesen csak példálózó felsorolás volt. Ezekben az esetekben lehet tovább folyósítani az emelt összegű családi pótlékot, illetve a gyermekgondozási segélyt, amennyiben a gyermek még nem töltötte be a 18. életévét. A veszélyhelyzetre tekintettel, azonban már előkészületi stádiumban van az az átmeneti szabályozás, mely arról szól, hogy a kórházak, orvosok túlzott leterheltsége folytán halasztó határidőt kapnak a szülők ezen okmányok benyújtására. A jogszabály megjelenéséig ezt a határidőt pontosan nem lehet tudni, de valószínűsíthetően 2020. június 30. napja lesz. Ezt követően visszamenőlegesen kell majd az orvosnak igazolnia a betegség fennállását. Más a helyzet akkor, ha a fiatal felnőtt már betöltötte ezt a kort. Ilyenkor a kérelmező saját […]