Japán állampolgárságú munkavállalók
Kérdés
Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. február 4-én (372. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6313
[…] járulékokat mind a magyarországi, mind pedig a Japánból származó jövedelem után idehaza kell megfizetni.Ezzel összefüggésben emlékeztetnünk kell a Tbj-tv. 4. §-ának h) pontjára, miszerint a Tbj-tv. alkalmazásában munkaviszonynak minősül a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik.A japán foglalkoztatótól származó jövedelem utáni járulékfizetés tekintetében a Tbj-tv. 56/A. szakaszának előírásait kell alapul venni.Ennek megfelelően a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ez utóbbi esetben köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.Amennyiben a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Air. szerinti képviselővel, és […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. február 4-én (372. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6313
[…] járulékokat mind a magyarországi, mind pedig a Japánból származó jövedelem után idehaza kell megfizetni.Ezzel összefüggésben emlékeztetnünk kell a Tbj-tv. 4. §-ának h) pontjára, miszerint a Tbj-tv. alkalmazásában munkaviszonynak minősül a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik.A japán foglalkoztatótól származó jövedelem utáni járulékfizetés tekintetében a Tbj-tv. 56/A. szakaszának előírásait kell alapul venni.Ennek megfelelően a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ez utóbbi esetben köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.Amennyiben a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Air. szerinti képviselővel, és […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
