Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. november 26-án (369. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6267

[…] okozott kárért egyetemlegesen felelnek.A törvény meghatározza a kártérítés mértékét, illetve az ún. kármegosztás alapjául szolgáló körülményeket. A munkáltató köteles a munkavállaló teljes kárát megtéríteni, azonban nem köteles megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítani tudja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Nem köteles továbbá a munkáltató megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget (vagyis az észszerűség keretein belül nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a felmerülő kárt enyhítse, vagy annak bekövetkezését elhárítsa).A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti, ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. Erre elsősorban olyan, kis egzisztenciájú munkáltatók (különösen természetes személy munkáltatók) kártérítési kötelezettségével összefüggésben kerülhet sor, amelyek esetében a magas összegű kártérítés indokolatlanul veszélyeztetné a fennmaradást, a munkáltatókénti működést, illetve (természetes személyek esetében) a személyes létfenntartást.A munkavállaló oldalán kárként merülhet fel a munkaviszonyban és a munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelem, valamint a természetbeni juttatások értéke. A megtérítendő károk körébe tartoznak továbbá a munkavállaló vagyontárgyaiban bekövetkezett értékcsökkenés és költségek, valamint a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kára is. Nem kell azonban a munkáltatónak megtérítenie azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.A törvény tehát részletesen meghatározza a kártérítés mértékének és módjának a szabályait.Az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt bért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, azonban azt csak akkor, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően a munkavállaló rendszeresen igénybe vette. A törvény rendelkezései alapján, ha a munkavállaló a béren felüli juttatást nem vette igénybe, akkor nem keletkezett nála elmaradt jövedelem, így nem keletkezik kár sem, amit meg kéne téríteni.A dologi kár összegének kiszámításakor figyelembe kell venni az avulás (amortizáció) révén keletkező értékcsökkenést. Ha a dologban okozott kár értékcsökkenés nélkül kijavítható, akkor kárként a javítási költséget kell figyelembe venni. A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni.A munkáltatónak – ahogyan azt már említettük – meg kell térítenie a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is, illetve ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, akkor a fentieken túl az eltartott hozzátartozó tartást pótló kártérítést is igényelhet. A tartást pótló kártérítés összegének fedeznie kell a hátramaradt hozzátartozó szükségleteit (a sérelem előtti színvonalnak megfelelő mértékben), melynek megállapítása során figyelembe kell venni a hozzátartozó tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is.A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni– a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott ellátást,– amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,– amihez a munkavállaló, illetve a munkavállaló hozzátartozója a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,– amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.A törvény elmaradt (megtérítendő) jövedelemként a munkavállalónak azokat a jövedelmeit ismeri el, amelyeket a munkavállaló jogszerűen szerzett meg, e jövedelmek köréből pedig kizárja azokat, amelyekhez […]