Jogosultság műszakpótlékra
Kérdés
Egy részmunkaidős, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdési időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltér, de legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont csak 2 esetben éri el a 4 óra eltérést. A munkaidő-beosztása novemberben a következőképpen alakult: 7 nap 18-20 óra között, 3 nap 16-18 óra között, 1 nap 14-20 óra között, 1 nap 10-20 óra között. A munkáltató megítélése szerint a négyórás különbségnek a munkanapok egyharmadában fenn kell állnia a műszakpótlékra való jogosultsághoz, a cég által használt munkaidő-nyilvántartó rendszer azonban számol műszakpótlékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. március 12-én (354. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6024
[…] időpont között legalább négy óra eltérés van.A változás rendszerességének megítélésével kapcsolatos helyes értelmezést illetően egy munkaügyi ellenőrzés során keletkezett eseti ügy kapcsán született Kúria-döntés (Mfv.III.10.206/2018/4) ad iránymutatást. Konkrét ügyben hozott döntésében a Kúria érvelésének lényege, hogy a jogalkotó a rendszeres változás két feltételét a "valamint" szóval kapcsolta össze, ami azt jelenti, hogy két független, de konjunktív feltételről van szó, amelyek együttes fennállása eredményezi a változás rendszerességét. Az első feltétel azt kívánja meg, hogy az adott hónapban a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltérő legyen. Ettől függetlenül, az első feltételben foglalt elemekre tekintet nélkül kell azt megállapítani, hogy az adott hónapban a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van-e. A második feltétel kapcsán a legkorábbi és a legkésőbbi időpontnak van jelentősége. A törvény szerint e két […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. március 12-én (354. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6024
[…] időpont között legalább négy óra eltérés van.A változás rendszerességének megítélésével kapcsolatos helyes értelmezést illetően egy munkaügyi ellenőrzés során keletkezett eseti ügy kapcsán született Kúria-döntés (Mfv.III.10.206/2018/4) ad iránymutatást. Konkrét ügyben hozott döntésében a Kúria érvelésének lényege, hogy a jogalkotó a rendszeres változás két feltételét a "valamint" szóval kapcsolta össze, ami azt jelenti, hogy két független, de konjunktív feltételről van szó, amelyek együttes fennállása eredményezi a változás rendszerességét. Az első feltétel azt kívánja meg, hogy az adott hónapban a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltérő legyen. Ettől függetlenül, az első feltételben foglalt elemekre tekintet nélkül kell azt megállapítani, hogy az adott hónapban a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van-e. A második feltétel kapcsán a legkorábbi és a legkésőbbi időpontnak van jelentősége. A törvény szerint e két […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
