Sajátos nevelési igényű gyermek családi pótléka
Kérdés
Valóban jogosult magasabb összegű családi pótlékra a szülő az után a gyermek után, aki tanulási nehézségekkel küzd, és emiatt már tanácsadóhoz is kellett vinni?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. október 16-án (346. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5901
[…] időtartamig, ha a gyermek sajátos nevelést igényel. Ez a tanulási nehézségek egyik súlyosabb fokozata. Sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak azt a gyermeket, tanulót nevezzük, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rend-ellenességével küzd. Az a gyermek is ilyen igényű, aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Kicsit bővebben kifejtve, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral rendelkezik. Nézzük végig, mi a megállapítás folyamata. Az SNI (sajátos nevelési igény) diagnosztikájának fontos szerepe van abban, hogy a gyermekek időben hozzájuthassanak a korai fejlesztéshez. Magyarországon ezt a feladatkört a járási, illetve megyei szintű szakértői bizottságok látják el. Ha a védőnő, gyermekorvos, óvodapedagógus, iskolapedagógus jelzi, hogy a gyermek fejlődésében probléma mutatkozik, a szülő engedélyével, első lépésként alapszintű diagnosztikai intézménybe, a járási tankerületi szakértői bizottságokhoz irányítják a gyermeket. Itt sor kerülhet a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítására vagy kizárására és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatokra. Megállapítás után, a tanuló fejlesztő foglalkoztatásra jogosult, ami kizárólag integrált oktatás keretében valósítható meg. Ha a tankerületi szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, akkor a megyei illetékességbe tartozó szakértői bizottságban működő szakértői csoportok átfogó vizsgálatokat végeznek. Ezután megállapítják, kizárják, esetleg felülvizsgálják az értelmi vagy tanulásban akadályozottság tényét, meghatározzák a fejlesztés irányát. A szülőkkel egyeztetve kijelölik a fejlesztés színhelyét, ami történhet szegregált szakintézményben is. A korai diagnózis intézményi lehetőségei hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejlesztés minél előbb elkezdődhessen. A védőnők módszertani ajánlások alapján végzik el a szűréseket, nem áll azonban rendelkezésükre egy egységes, standardizált fejlődési szűrőeljárás. A kora gyermekkori intervenciós ellátásra szoruló gyermekeknek több mint egyharmada nem kerül ellátásba a hozzáférés regionális egyenlőtlenségei miatt. A szakszolgálati rendszer 2013. évi központosítása a helyi esélyegyenlőtlenségeket hivatott csökkenteni. A tanulási nehézség ezzel szemben egy gyógypedagógiai fogalom, amely a tanulási korlátok rendszerébe […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*