Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. augusztus 7-én (342. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5833

[…] figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, továbbá aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Figyelembe vehető még, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermek esetében a kérelem benyújtásakor, továbbá az ellátás folyósításának időtartama alatt – az igényelbíráló szerv felhívására – tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását. Esetünkben a felsoroltak közül a felsőoktatási intézményben képzésben részesülő hallgatóval kapcsolatos szabályozásnak van jelentősége. Az említett szabályozás egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben. Beszámítható a gyermek a családi pótlék összegének kiszámításánál, ha felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben vesz részt. Jelen esetben a gyermek doktorandusz-, vagyis doktori képzésben vesz részt. A Cst. a doktorképzés vagy doktorandusz kifejezést nem említi, ezért ezt más jogszabály alapján kell beazonosítanunk. A felsőoktatásban folyó képzés rendszeréről a Felsőokt-tv.-ben olvashatunk. Nézzük először, hogyan fogalmaz a jogszabály az alapképzésről. Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A?képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. A?mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A doktori képzést ez idáig nem taglaltuk, mert az sem az alap, sem a mesterképzésnek nem része. A gyógyszerészképzés egységes, osztatlan képzésnek számít, ami azt jelenti, hogy az alapfokozatot és mesterképzést egységesen és kötelezően tartalmazza. Az egységes, osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév. Ezt követően – vagyis a mesterképzés, […]