Munkavégzés felmondási idő alatt
Kérdés
Jogosult lesz a felmondási időre járó távolléti díjra az a munkavállaló, aki felmondását írásban közölte a munkáltatójával, de a felmondási idő alatt már nem dolgozott, annak ellenére, hogy a munkáltató igényt tartott a munkavégzésére? A felmondási idő alatti munkavégzésről kizárólag szóban tárgyaltak a felek, sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem foglalta írásba az álláspontját.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. augusztus 9-én (303. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5152
[…] munkavállaló azonnal elhagyhatja a munkahelyét, és a továbbiakban semmilyen kötelezettsége nincs a munkáltatója felé. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkahely elhagyása előtt a munkakört még ebben az esetben is át kell adni, amelynek feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania.Ezt a döntést azonban indokolni kell, tehát a munkavállaló nem hagyhatja ott azonnali hatállyal a munkahelyét azért, mert pl. a munkáltatója emelt hangon beszélt vele, vagy 1-2 napot késett a munkabére, de ha a munkavállaló 1-2 hónapig nem kap bért, az már megalapozza az azonnali hatályú felmondást.A kötelezettségszegésnek tehát szándékosnak vagy súlyosan gondatlannak kell lennie. A fogalmakat a bírói gyakorlat a büntetőjogi fogalomhasználat alapján határozza meg.Ez alapján szándékos a magatartás, ha a magatartást tanúsító fél előre látja cselekményének (mulasztásának) következményeit, ésa) azokat kívánja (közvetlen szándék), vagyb) azokba belenyugszik (eshetőleges szándék),míg gondatlan a magatartás, ha a magatartást tanúsító féla) látja azt, hogy kötelezettségszegést követ el, amelyből hátrányos jogkövetkezmény származhat, de valószínűbbnek tartja a hátrányos jogkövetkezmény elmaradását (súlyos gondatlanság);b) azért nem látja a magatartása lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést nem tanúsítja (enyhe gondatlanság).A kötelezettségszegésnek ezenkívül még jelentősnek is kell lennie, tehát az irányadó munkajogi kötelezettséget nagymértékben meg kell sértenie.Az azonnali hatályú felmondás másik esete, ha a másik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A másik fél magatartása ilyenkor nem a munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés, és még csak nem is feltétlenül áll összefüggésben a munkaviszonnyal, lehet attól teljesen független is, viszont ellehetetlenítheti a munkaviszony fenntartását. Ilyen eset lehet, ha pl. a munkáltató ellen büntetőeljárás folyik.Amennyiben tehát a munkavállalónak nincs indoka, sem oka az azonnali hatályú felmondásra, akkor köteles ledolgozni a 30 napos felmondási időt, amennyiben erre a munkáltató igényt tart. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. A munkavállaló […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. augusztus 9-én (303. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5152
[…] munkavállaló azonnal elhagyhatja a munkahelyét, és a továbbiakban semmilyen kötelezettsége nincs a munkáltatója felé. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkahely elhagyása előtt a munkakört még ebben az esetben is át kell adni, amelynek feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania.Ezt a döntést azonban indokolni kell, tehát a munkavállaló nem hagyhatja ott azonnali hatállyal a munkahelyét azért, mert pl. a munkáltatója emelt hangon beszélt vele, vagy 1-2 napot késett a munkabére, de ha a munkavállaló 1-2 hónapig nem kap bért, az már megalapozza az azonnali hatályú felmondást.A kötelezettségszegésnek tehát szándékosnak vagy súlyosan gondatlannak kell lennie. A fogalmakat a bírói gyakorlat a büntetőjogi fogalomhasználat alapján határozza meg.Ez alapján szándékos a magatartás, ha a magatartást tanúsító fél előre látja cselekményének (mulasztásának) következményeit, ésa) azokat kívánja (közvetlen szándék), vagyb) azokba belenyugszik (eshetőleges szándék),míg gondatlan a magatartás, ha a magatartást tanúsító féla) látja azt, hogy kötelezettségszegést követ el, amelyből hátrányos jogkövetkezmény származhat, de valószínűbbnek tartja a hátrányos jogkövetkezmény elmaradását (súlyos gondatlanság);b) azért nem látja a magatartása lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést nem tanúsítja (enyhe gondatlanság).A kötelezettségszegésnek ezenkívül még jelentősnek is kell lennie, tehát az irányadó munkajogi kötelezettséget nagymértékben meg kell sértenie.Az azonnali hatályú felmondás másik esete, ha a másik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A másik fél magatartása ilyenkor nem a munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés, és még csak nem is feltétlenül áll összefüggésben a munkaviszonnyal, lehet attól teljesen független is, viszont ellehetetlenítheti a munkaviszony fenntartását. Ilyen eset lehet, ha pl. a munkáltató ellen büntetőeljárás folyik.Amennyiben tehát a munkavállalónak nincs indoka, sem oka az azonnali hatályú felmondásra, akkor köteles ledolgozni a 30 napos felmondási időt, amennyiben erre a munkáltató igényt tart. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. A munkavállaló […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
