Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. április 26-án (297. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5043

[…] az esedékesség évében kell kiadni. Abban az esetben, ha szabadság a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem került kiadásra a tárgyévben, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. A munkavállaló tartós keresőképtelensége miatt tárgy­évben ki nem adott szabadságot tehát a keresőképtelenség megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni, és csak akkor van helye a még ki nem adott szabadság pénzbeli megváltásának, ha időközben megszűnik a jogviszonya. A munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Az egészségügyi ok, a munkáltató képességeivel összefüggő okok közé tartozik, de nem köteles a munkáltató felmondással élni, ha az időszakos vagy soron kívüli munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a munkavállaló munkakörének ellátására egészségügyi okból alkalmatlan, továbbá akkor sem köteles a munkavállaló számára a munkahelyen egészségügyi alkalmasságának megfelelő munkakört felajánlani, ha van ilyen betöltetlen munkakör. A foglalkoztatási rehabilitáció a jelenlegi szabályozási rendszerben nem a munkáltatók kötelezettsége, az az állami intézményrendszer feladata. Ha a munkavállalót az egészségügyi alkalmassági vizsgálat munkaköre betöltésére alkalmatlannak találta, akkor a munkavédelmi szabályok értelmében a munkavállaló e munkakörben tovább nem foglalkoztatható. A munkavédelmi szabályok alapján ilyenkor a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítése alól, ugyanakkor a munkaszerződés szerinti munkakörben történő foglalkoztatás tilalma miatt a munkáltató is mentesül foglalkoztatási kötelezettsége alól. Tévhit, hogy erre az időre a munkavállalót állás­időre járó bér illeti meg. Állásidőről akkor beszélünk, ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget. Állás­időre járó bért pedig akkor kell fizetni, ha az állás­időre nem elháríthatatlan külső okból került sor. Az Mt. alapján a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkakörben történő megállapodás. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége tehát a munkaszerződés szerinti munkakörben történő foglalkoztatásra terjed ki, aminek teljesítése a munkavállaló munkaköri egészségügyi alkalmatlansága esetén jogszabályi tilalomba ütközik, és ez zárja ki, hogy a munkáltató eleget tehessen foglalkoztatási kötelezettségének. Ez egyben elháríthatatlan külső oknak is tekinthető. Összegezve a leírtakat megállapítható, hogy a munkavállaló munkaköri egészségügyi alkalmatlansága esetén nincs előírás a munkaviszony megszűnésére vagy kötelező megszüntetésére, ugyanakkor a munkáltató a munkavállalót nem kötelezheti munkavégzésre, a munkavállaló nem is jogosult az eredeti munkakörében teljesíteni, a munkavállalónak bér nem jár, tehát nincs munkavégzés, nincs bér, a biztosítási jogviszony szünetel. Felmerül a kérdés, mit lehet ilyenkor tenni. A legkézenfekvőbb közös megegyezéssel megszüntetni a munkaviszonyt. Tekintettel arra, hogy közös megegyezés esetén a munkavállaló elesik a munkáltatói felmondással járó járandóságoktól (felmondási idő felére járó távolléti díj, legalább három év munkaviszony esetén végkielégítés), leginkább a munkavállalók érzik méltánytalannak a munkaviszony ilyen módon történő megszüntetését. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó rehabilitációs hozzájárulás megspórolása viszont arra is ösztönözheti a munkáltatót, hogy a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakört ajánljon fel a munkavállalónak, aki ezt elfogadhatja, és a munkaszerződés módosítása révén az új munkakörben már nem tilalmazott a foglalkoztatása. Annak, hogy elvárható a munkáltató részéről a felmondással történő megszüntetés, legfeljebb akkor lehet alapja, ha az egészségkárosodás […]