Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés
Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. február 23-án (293. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4978
[…] mindenképpen indokolja a munkavállalók fokozottabb védelmét. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének kezdeményezése nem tartozik abba a körbe, amelyben a munkáltató korlátozása indokolt lenne, ezért a munkáltató ugyanúgy szabadon kezdeményezheti a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodást, mint a munkavállaló. Lényeges azonban, hogy sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem kötelezhető akarata ellenére a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A közös megegyezés létrejöttének hiányában a munkaviszonyt a felek egyoldalú jognyilatkozata – felmondás, azonnali hatályú felmondás – szüntetheti meg.A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszony – legfeljebb a kezdetétől számított egy évig – felmondással nem szüntethető meg. Fő szabály, hogy a munkáltató köteles felmondását megindokolni, mely ok kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével állhat összefüggésben. A felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie, továbbá az indok valóságát és okszerűségét a munkáltató köteles bizonyítani. Nem köteles azonban a munkáltató a határozatlan idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Határozott idejű foglalkoztatás esetén a felmondás nyugdíjas esetén is indokoláshoz kötött. Az Mt. alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. Utóbbi esetben az is feltétel, hogy az ellátást részére jogerősen megállapították. Például, önmagában attól a ténytől, hogy egy női munkavállaló 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, még nem minősül nyugdíjasnak, csak ha a további jogosultsági feltételeket is teljesíti, és kérelmére jogerősen meg is állapítják részére az ellátást.Nyugdíjasnak minősülnek továbbá a rokkantsági ellátásban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesülők, az egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesülők is.A munkaviszony felmondással történő megszüntetésének jogintézménye a felmondási idő. Ez azt jelenti, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló szünteti meg felmondással a munkaviszonyt, az – a felek eltérő megállapodása hiányában – a közlést követően a törvényben vagy megállapodásban meghatározott felmondási idő elteltével szűnik meg. A felmondási idő tekintetében nincs különbség nyugdíjas és nem nyugdíjas munkavállaló között. A törvény szerinti felmondási idő harminc nap, azonban a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött– három év után öt nappal,– öt év után tizenöt nappal,– nyolc év után húsz nappal,– tíz év után huszonöt nappal,– tizenöt év után harminc nappal,– tizennyolc év után negyven nappal,– húsz év után hatvan nappalmeghosszabbodik.A felek a fentiekben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak.A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. február 23-án (293. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4978
[…] mindenképpen indokolja a munkavállalók fokozottabb védelmét. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének kezdeményezése nem tartozik abba a körbe, amelyben a munkáltató korlátozása indokolt lenne, ezért a munkáltató ugyanúgy szabadon kezdeményezheti a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodást, mint a munkavállaló. Lényeges azonban, hogy sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem kötelezhető akarata ellenére a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A közös megegyezés létrejöttének hiányában a munkaviszonyt a felek egyoldalú jognyilatkozata – felmondás, azonnali hatályú felmondás – szüntetheti meg.A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszony – legfeljebb a kezdetétől számított egy évig – felmondással nem szüntethető meg. Fő szabály, hogy a munkáltató köteles felmondását megindokolni, mely ok kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével állhat összefüggésben. A felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie, továbbá az indok valóságát és okszerűségét a munkáltató köteles bizonyítani. Nem köteles azonban a munkáltató a határozatlan idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Határozott idejű foglalkoztatás esetén a felmondás nyugdíjas esetén is indokoláshoz kötött. Az Mt. alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. Utóbbi esetben az is feltétel, hogy az ellátást részére jogerősen megállapították. Például, önmagában attól a ténytől, hogy egy női munkavállaló 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, még nem minősül nyugdíjasnak, csak ha a további jogosultsági feltételeket is teljesíti, és kérelmére jogerősen meg is állapítják részére az ellátást.Nyugdíjasnak minősülnek továbbá a rokkantsági ellátásban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesülők, az egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesülők is.A munkaviszony felmondással történő megszüntetésének jogintézménye a felmondási idő. Ez azt jelenti, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló szünteti meg felmondással a munkaviszonyt, az – a felek eltérő megállapodása hiányában – a közlést követően a törvényben vagy megállapodásban meghatározott felmondási idő elteltével szűnik meg. A felmondási idő tekintetében nincs különbség nyugdíjas és nem nyugdíjas munkavállaló között. A törvény szerinti felmondási idő harminc nap, azonban a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött– három év után öt nappal,– öt év után tizenöt nappal,– nyolc év után húsz nappal,– tíz év után huszonöt nappal,– tizenöt év után harminc nappal,– tizennyolc év után negyven nappal,– húsz év után hatvan nappalmeghosszabbodik.A felek a fentiekben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak.A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
