Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. május 19-én (278. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4735

[…] 22-24 éves életkorban következett be, legalább 4 év,c) 25-29 éves életkorban következett be, legalább 6 év,d) 30-34 éves életkorban következett be, legalább 8 év,e) 35-44 éves életkorban következett be, legalább 10 év,f) 45 éves életkor betöltését követően következett be, legalább 15 évszolgálati időt kell szereznie ahhoz, hogy a hozzátartozói ellátás megállapítható legyen.Amennyiben a jogszerző nem rendelkezik az elhalálozáskor betöltött életkora szerint megkívánt szolgálati idővel, a kérelmező csak akkor lehet jogosult hozzátartozói nyugdíjra, ha az elhunyt az alacsonyabb korcsoportban (életkorhoz) előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében az elhalálozásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. A harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.A hozzátartozói nyugellátásra való jogszerzés szempontjából szolgálati időnek számít valamennyi, az öregségi nyugdíj megállapítása során figyelembe vehető szolgálati idő azzal, hogy a tanulmányok időpontjára tekintet nélkül (tehát 1998. január 1-jét követően kezdett felsőfokú tanulmányok időtartama is) szolgálati időként kell figyelembe venni az elhunyt jogszerzőnek a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányainak idejét.A hozzátartozói nyugdíjra történő jogszerzés tekintetében szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni azt az időtartamot, amely alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.Amennyiben az édesapa az elhalálozáskor betöltött életkora szerint szükséges, vagy legalább 15 év szolgálati időt szerzett, az árvaellátás legkorábban a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig megállapítható. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, akia) betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,b) huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs […]