Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. augusztus 12-én (263. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4488

[…] továbbáe) a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató, a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó, a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító, a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó, vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben, a kikötőben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében.Az elszámolási időszak tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.A munkáltatónak elszámolási időszak alkalmazásakor is meg kell határozni a kezdő és a befejező időpontot, be kell tartania a beosztásnál egyébként is érvényesülő korlátokat (például maximális napi munkaidő, pihenőidők kiadása, maximális heti munkaidő az elszámolási időszak átlagában stb.), és természetesen itt is meghatározott időnként el kell számolnia a munkavállalók felé. A munkaidőkeretre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a munkaviszony elszámolási időszak lejárta előtti megszűnésekor irányadó elszámolásra. Az elszámolási időszak alatt ledolgozandó heti munkaidő meghatározásakor a távollét időtartamát ugyanúgy kell számításba venni, mint munkaidőkeret alkalmazásakor, vagyis a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.A munkaidőkeret és az elszámolási időszak közötti alapvető különbség, hogy a munkaidőkeret mértékszabály, míg az elszámolási időszak beosztási szabály.Az egyes munkaidőkeretek egymást követik. A munkavállalóra egyidejűleg csak egy munkaidőkeret lehet irányadó. Az elszámolási időszakok viszont hetente egymás után keletkeznek, egymással párhuzamosan telnek.A munkaidőkeret esetén a ledolgozásra nyitva álló idő egyre rövidül, az idő múlásával egyre kevesebb idő van a munkaidőkeret végéig a teljesítendő munkaidő ledolgozására. Az elszámolási időszakban történő munkaidő-beosztás esetén minden egyes heti munkaidő ledolgozására ugyanolyan tartamú időszak áll rendelkezésre, így a munkaidőkeretnél is rugalmasabb beosztást tesz lehetővé.Az elszámolási időszak lejárta után az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni a munkavállaló munkabérét az elszámolási időszakban ledolgozandó és az elszámolási időszakban ténylegesen ledolgozott órák számának összevetése alapján. Amennyiben a munkavállalónak többletmunkaideje keletkezett, és megállapítható, hogy a többletmunkaidő nem olyan rendkívüli munkavégzésből adódott, mely korábban már elszámolásra kellett kerüljön, vagy jellegénél fogva más elszámolást igényel (pl. pihenőnapi munkavégzés, melyet a munkáltató nem ellentételezett másik pihenőnappal az elszámolási időszak végéig), akkor a többletmunkaidőt az elszámolási időszakon felül végzett munkára vonatkozó szabályok szerint kell […]