TGYÁS és GYED alapja
Kérdés
Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a dolgozó, aki 2013 januárjában fejezte be egyetemi tanulmányait, jelenlegi első munkahelyén 2013. november 1-jétől dolgozik, és szülésének várható időpontja 2014. június 15.? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, mi lesz azok alapja? Ha 2014-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre megy, mi lesz a táppénz alapja, és az hatással lesz-e a GYED összegére?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. január 14-én (251. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4285
[…] hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 139 nap. Iskolai tanulmányok címén 180 napot lehetne figyelembe venni, de a 365 nap jogosultsághoz elég 139 nap is. A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követő naptól, a szülést megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Mivel a gyermekgondozási díjra való jogosultság napjainak száma nem lehet kevesebb, mint 365 nap, ezért legkevesebb 365 napig lehet az igénylő jogosult gyermekgondozási díjra, még akkor is, ha a 365 nap biztosítási időbe olyan időtartamokat is be kell számítani, melyek a Tbj-tv. alapján nem minősülnek biztosításban töltött időnek. Az anya részére a szülési szabadság lejártát követően 365 napig folyósítható a gyermekgondozási díj. Amennyiben a dolgozó 2014-ben veszélyeztetett terhesként keresőképtelen lesz, táppénzre a keresőképtelenség első napjától jogosult, de csak annyi napra, ahány nap biztosításban töltött ideje van a keresőképtelenségét megelőzően, tehát az iskolai tanulmányok időtartama itt nem vehető figyelembe. Ha a keresőképtelenség időtartamára biztosítási idő hiányában táppénz nem folyósítható, a Tbj-tv. szerint szünetel a biztosítás. A biztosítás szünetelése a terhességi-gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra való jogosultságot befolyásolja. A táppénzének mértéke 50 százalék lesz. A dolgozó táppénzének összegét, ha a táppénzre való jogosultságának kezdőnapját megelőzően van legalább 180 napi jövedelme, akkor a 180 napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha nincs 180 naptári napi jövedelme, és nem rendelkezik legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonnyal, táppénzét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, feltéve hogy a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbér összegét eléri. Ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el, a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha van az igénylőnek legalább 180 napi jövedelme. Ha az igénylőnek ebben az időszakban nincs 180 napi jövedelme, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyének összegét a jogosultságát közvetlenül megelőző 180 napi jövedelme naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a jogosultságát megelőzően sem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha az igénylő egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. A terhességi-gyermekágyi segély mértéke 70 százalék. Azt, hogy a dolgozó rendelkezik-e 180 napi jövedelemmel, befolyásolja, hogy a szülést megelőzően mikortól lesz keresőképtelen. A gyermekgondozási díj összegének kiszámítására a táppénzszabályok vonatkoznak. Az ellátás alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet az Eb-tv. 48. §-ának (2)–(5), (6/a) és (6/b) bekezdései szerint kell megállapítani. A naptári napi átlagkereset összegét a szülést megelőző jövedelemmel ellátott napok száma befolyásolja. Ha a jogviszony kezdetétől a szülés napját megelőzően van a dolgozónak 180 naptári […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*