Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. szeptember 10-én (244. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4179

[…] abból való levonásra, a bedolgozó kártérítési felelősségére, a foglalkoztató felelősségére, a bedolgozói jogviszonyból származó jogviták rendezésére) alkalmazni rendelte a régi Mt. rendelkezéseit.E rendelkezések értelmében a bedolgozói jogviszony egy önálló jogviszonytípus volt, azonban a bedolgozó és a foglalkoztató között munkaviszony nem állt fenn, annak ellenére, hogy a bedolgozói jogviszony több hasonló vonást mutatott a munkaviszonnyal, illetve a bedolgozói jogviszony tekintetében egyes esetekben a régi Mt. rendelkezéseit kellett alkalmazni.A 24/1994. Korm. rendelet rendelkezéseit 2012. július 1-jétől a 135/2012. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.A 2012. július 1-jén hatályba lépett Mt. XV. fejezete a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok körében tartalmazza a bedolgozói munkaviszonyra vonatkozó előírásokat (Mt. 198-200. §).Az Mt. rendelkezései mint a munkaviszony egyik sajátos típusát szabályozzák a bedolgozói munkaviszonyt. Az Mt. rendelkezései egyértelműen meghatározzák, hogy a bedolgozó és az őt foglalkoztató között munkaviszony áll fenn, és nem bedolgozói jogviszony.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezése, összevetése alapján megállapítható, hogy a bedolgozói jogviszony nem minősül munkaviszonynak, ezért a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a), illetve b) pontja alapján sem vehető figyelembe.Az 1992. évi I. tv. 65. §-a értelmében a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra, valamint a szövetkezet alkalmazottjainak munkaviszonyára a régi Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni, az e törvény hatálybalépését megelőzően a szövetkezet és tag között létrejött munkamegállapodás, illetve jogszabály által előírt munkavégzés időtartamát a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idő megállapítása, valamint a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából – feltéve hogy az adott évben a tag az előírt munkavégzési kötelezettségének eleget tett – figyelembe kell venni.Az 1992. évi II. tv. 55. §-a értelmében a szövetkezet és tagja között a korábbi jogszabályok alapján kötött munkamegállapodás az 1992. évi I. tv. 65. §-ában meghatározott (munka)szerződéssé alakul át.Az 1992. évi I. tv. rendelkezéseit 2007. július 1-jétől hatályon kívül helyezte a Szöv-tv. E törvény 56. §-ának (2) bekezdése értelmében az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra az Mt., a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni.Több legfelsőbb bírósági (eseti) döntés úgy foglalt állást, hogy a végkielégítés mértéke, a felmentés időtartama tekintetében a szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban eltöltött időt munkaviszonyban eltöltött időként kell figyelembe venni.A fentiekben előadott és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján – szakmai álláspontunk szerint – megállapítható, hogy a szövetkezeteknél munkamegállapodás, illetve munka­viszony jellegű jogviszonyban 1992. július 1-je előtt eltöltött időtartamot – a fizetési fokozat megállapítása során – közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamként kell figyelembe venni, az 1992. július 1-jét követően a szövetkezeteknél eltöltött munka­viszonyok, illetve munkaviszony jellegű jogviszonyok időtartamát akkor kell figyelembe venni, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett e jogviszonyok fennállása alatt.Értelmezési kérdés lehet, hogy a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapítása során kizárólag Magyarországon munkaviszonyban eltöltött időtartam vagy külföldön munkaviszonyban töltött időtartam is beszámítható-e.A vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezése alapján a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében úgy foglalt állást, hogy a munkavállalónak külföldön (pl. Romániában) munkaviszonyban töltött időtartamát fizetési fokozatba való besorolásnál figyelembe kell venni, a közalkalmazottat megillető felmentési idő mértéke, valamint a jubileumi jutalom szempontjából azonban a külföldön munkaviszonyban töltött időtartam nem számítható be, mivel a munkaviszony nem a Kjt., illetve a Ktv. hatálya alá tartozó szerveknél állt fenn.A fentiekben előadottakra figyelemmel a Romániában munkaviszonyban töltött időtartamot 1992. július 1-jét megelőző időszakban teljeskörűen, ezt követő időszakban pedig csak abban az esetben lehet figyelembe venni, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, valamint képesítéssel rendelkezett.A Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel, a Kjt., a Ktv., a Kt-tv., valamint a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatók között.Az áthelyezésre vonatkozó előírásokat a Kjt. 26. §-a tartalmazza.E rendelkezések értelmében az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el.A fenti rendelkezések értelmezése alapján megállapítható, hogy az új munkáltatónál az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyt figyelembe kell venni a besorolásnál, a fizetési fokozat megállapításánál, a felmentési időnél, a végkielégítésnél és a jubileumi jutalom […]