Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. október 24-én (227. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3906

[…] munkabérén felül illeti meg.Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése értelmében a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére.Az Mt. 140. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a vasárnapi pótlékra, valamint a munkaszüneti napra járó pótlékra vonatkozó előírásokat.E rendelkezések értelmében a munkavállalót a rendes munkaidőnek vasárnapra történő beosztása esetén 50 százalékos pótlék illeti meg, ha a munkáltató a munkavállalót több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben vagy a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltató foglalkoztat munkavállalót.A munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100 százalék bérpótlék illeti meg, amely rendelkezés irány­adó húsvét-, illetve pünkösdvasárnap, valamint a vasárnapra eső munkaszüneti napi munkavégzés esetére is.Az Mt. 141. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a műszakpótlékra való jogosultság alapvető elő­írásait.E rendelkezések értelmében, a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.Az előző bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.Az Mt. 142. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a műszakpótlékra nem jogosult munkavállalónak az egy óra időtartamot meghaladó éjszakai munkavégzés esetén éjszakai pótlék jár. A pótlék mértéke 15 százalék (éjszakai munkavégzésnek minősül a 22 és 6 óra közötti munka).Az Mt. 143. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére vonatkozó alapvető előírásokat, amely esetben a munkavállalónak 50 százalék bérpótlék, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy felek megállapodása alapján szabadidő jár, a heti pihenőnapra rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a bérpótlék mértéke 100 százalék, a bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít.Az Mt. 145. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek a 140-142. §-okban meghatározott bérpótlékot (vasárnapi pótlék, munkaszüneti pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék) is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg.Az Mt. 145. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésbena) bérpótlék helyett,b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezése, összevetése alapján megállapítható, hogy a több műszakos tevékenységnek fogalmi feltétele, hogy a munkáltató működésének heti tartama eléri a 80 órát, ennek alapján megállapítható, hogy a munkáltató heti tevékenységének (működésének) napi átlagban meg kell haladnia a 11,4 órát, a feltételnek egyébként egy klasszikus két műszakban heti 5 napon át működő munkáltató már megfelel.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható, hogy a munkaidőkeret intézménye alapvetően egy, a munkáltató által meghatározott időszak alatt teljesítendő munkaidő mértékének a meghatározása. A munkaidőkeret lényege az, hogy a munkáltató a ledolgozandó munkaidőt egy hosszabb időegység alapulvételével írja elő a munkavállaló számára. A munkavállalónak tehát a napi munkaidőt nem az egyes munkanapokon, hanem a munkáltató által meghatározott hosszabb időegység (munkaidőkeret) alatt átlagban kell ledolgoznia.Fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható: a munkáltató a munkavállaló napi munkaidejét az általánostól eltérő módon is beoszthatja, egyrészt a munkáltató a napi munkaidőt a hét minden napjára oszthatja be, ami szükségképpen együtt jár a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztásával, másrészt a munkaidőt az egyes munkanapokra egyenlőtlenül jogosult beosztani.A munkaidő egyenlőtlen beosztásának mellőzhetetlen, nélkülözhetetlen előfeltétele a munkaidőkeret alkalmazása.Fentiekben idézett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható, hogy az Mt. 143. §-ában szabályozott rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot, valamint az Mt. 144. §-ában szabályozott készenléti, illetve ügyeleti bérpótlékot a felek munkaszerződésben az alapbérbe nem építhetik be, alapbérbe való beépítésre kizárólag a vasárnapi pótlék, a munkaszüneti napi pótlék, a műszakpótlék, […]