Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. október 11-én (205. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3517

[…] való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy b) aki az átmeneti járadék (de ugyanígy a rendszeres szociális járadék vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka) iránti igényét 2007. december 31-éig benyújtotta, az átmeneti járadékra (a rendszeres szociális járadékra, illetve a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára) való jogosultságnak a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére 2012. január 1-jét megelőzően a 2007. december 31-én hatályos rendelkezéseket, azt követően pedig a fentiekben ismertetett szabályt kell alkalmazni. 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint a járadékban részesülő személy keresőtevékenységet akkor folytathat, ha rendszeresen nem dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már az egészségkárosodást/munkaképesség-csökkenést megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje az egészségkárosodást/munkaképesség-csökkenést követően tovább csökken. A nyugdíjjogszabályok nem írják elő a szükséges munkaidő-csökkentés minimummértékét, az Mt. pedig a felek megállapodására bízza a részmunkaidő hosszát, így az a személy, aki korábban, az egészségkárosodást/munkaképesség-csökkenést megelőzően napi 8 órában dolgozott, munka­idejét napi 7 és fél órában is meghatározhatja. A kereset pedig akkor nem tekinthető lényegesen kevesebbnek, ha a keresetek közötti különbség nem éri el a húsz százalékot. Például havi 100 000 forint jövedelem esetén ez 80 000 forintot jelent. Amennyiben a kérdező a keresőtevékenységet […]