Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. szeptember 27-én (204. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3509

[…] is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye a) 1 további szakképesítés esetén legalább 5 százalékkal, b) 2 vagy több szakképesítés esetén legalább 8 százalékkal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10 százalékában hasznosítja. A Kjt. 66. § (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a "H", "I" vagy "J" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottak által megszerzett a) 1 további szakképesítés esetén legalább 7 százalék, b) 2 vagy több szakképesítés esetén legalább 10 százalék. A Kjt. 66. § (5) bekezdése értelmében további szakképesítésként a közalkalmazott besorolásának alapul vettel azonos képzettségi szinttel szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni. A Kjt. 66. § (6) bekezdés c) pontja értelmében az (5) bekezdés alkalmazása során felső képzettségi szint az "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség. A Kjt. 66. § 2009. január 1-jétől hatályos (7) bekezdése értelmében a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott, a (8) bekezdés értelmében, az előző bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható úgy, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevésbé alkalmas minősítést kapott, illetményét (az e törvény erejénél fogva besorolása szerinti) a garantált mértékre kell csökkenteni. Az illetménykiegészítésre vonatkozó rendelkezéseket a Kjt. 67. §-ában foglalt előírások határozzák meg. E rendelkezések értelmében a közalkalmazott fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben is részesülhet. A Kjt. 70. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. A keresetkiegészítésre vonatkozó alapvető előírásokat a Kjt. 77. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítás – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A rendelkezésre álló adatok értelmében a kérdéses esetben érintett közalkalmazottnak a garantált illetményén felül a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt részben vagy teljes egészében a kérdésben megjelölt indokkal megszüntették. A 2009. január elsejét megelőző időszakban eltérő, tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában – költségvetési fedezet rendelkezésre állása esetén – a munkáltató mérlegelési jogkörében a garantált illetményt és a garantált illetménynövelő százalék együttes összegét meghaladó illetményt állapíthatott meg, a kialakult gyakorlat értelmében határozott vagy határozatlan időtartamra. 2009. január elsejétől kezdődően a Kjt. 66. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítására akkor kerülhet sor, ha a munkáltató a közalkalmazottat minősítette, és a közalkalmazott "kiválóan alkalmas" vagy "alkalmas" minősítést kapott. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész visszavonásának lehetőségére és jogkövetkezményére vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróságnak a 2009. január 1-jét megelőzően meghozott több eseti döntésében tükrözendő ítélkezési gyakorlata az irányadó. (EBH 2006.1544., Legf. Bír. Mfv. II.10.510/2006., Legf. Bír. Mfv. II.10.733/2006., Legf. Bír. Mfv. II.10.209/2002., Legf. Bír. Mfv. II.10.253/2006.) A megjelölt eseti döntések azonos vagy hasonló összefoglaló indoklása értelmében "a Kjt. 66. §-ának (1) bekezdése a törvényben meghatározott besorolás szerinti garantált illetményösszeget a közalkalmazott fizetési fokozatához kapcsolódó, garantált minimumként határozza meg. Ezáltal lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy a közalkalmazott illetményét az illetménytáblában meghatározottnál magasabb összegben állapítsa meg. Ez a különbözet az illetmény része. Ebből következik, hogy a közalkalmazott a garantált illetményén felüli, munkáltatói döntésen alapuló illetményt a mindenkori garantált illetmény összegétől függetlenül a megállapításkori összegben nem követelheti. […]