Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. szeptember 13-án (203. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3490

[…] kapcsolatosan, hogy ugyanazon munkaadónál ugyanazon munkakörre nem létesíthető párhuzamosan két munkaviszony, ilyen esetben a felek legfeljebb a munkaszerződést módosíthatják a munkaidő tekintetében. Más munkakörre elvileg létesíthető lenne a 2 órás munkaviszony, azonban ekkor az első problémával szembesülünk, miszerint is ezzel "elveszíti" álláskereső státusát a dolgozó, és ezzel a közmunkaprogramban való részvétel lehetőségét is. A harmadik akadályt az jelenti, hogy az "önkéntes járulékfizetésre" csak akkor van lehetőség, ha az illető személy biztosítási jogviszonyban nem áll, vagy a biztosítása éppen szünetel [Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése]. Mivel a közmunkaprogram keretében kötött munkaszerződés alapján az érintett dolgozó biztosítási jogviszonyban áll és szolgálati időt szerez (igaz, csak a munkabérének a minimálbérhez viszonyított arányában), nincs lehetősége ennek időtartama alatt nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzése (kiegészítése) érdekében különmegállapodást kötni. A kérdés kapcsán meg kell említenünk, hogy 2011. július 19-én kihirdették a közmunkát szabályozó új törvényt. A Közfog-tv. a kihirdetését követő 8. napon lépett életbe, de a közfoglalkoztatással kapcsolatos rendelkezései szeptember 1-jétől hatályosak. A következőkben röviden összefoglaljuk a leglényegesebb új szabályokat. Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető, és arra – néhány kivételszabálytól eltekintve – az Mt. előírásai vonatkoznak. A közfoglalkoztatási jogviszony biztosítási jogviszonynak minősül, ellátásokra jogosít, utána a járulékterheket az általános szabályok szerint kell megfizetni. A közfoglalkoztatási bér a munkaviszonyból származó bérrel egyezően adóköteles, ugyanakkor a közfoglalkoztatottnak adható juttatások – így a szállás és az étkezés - adómentesek. A közfoglalkoztatási bér összegét a törvény felhatalmazása alapján a kormány állapította meg a 170/2011. számú rendeletében. Az új bérszabályok 2011. szeptember 1-jén léptek hatályba, és azt követően már e szerint kell fizetni a közmunkásokat. A rendelet szerint havi 57 ezer forint a teljes munkaidős közfoglalkoztatottak kötelező legkisebb bére a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakörök betöltése esetén. Hetibér alkalmazása esetén 13 120 forintot, napibérként pedig 2624 forintot állapít meg a rendelet. Azoknak, akik középiskolai végzettséget igénylő munkát végeznek, 78 ezer forint a kötelező legkisebb bérük, ez az úgynevezett garantált közfoglalkoztatási bér. Esetükben 17 950 forint a hetibér, a napibérük pedig 3590 forint. A kormányrendelet előírja, hogy a havi közfoglalkoztatási bér kifizetésének heti részletekben kell történnie. A törvény […]