Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. május 4-én (173. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2962

[…] állapot minősítésére alkalmas-e. Véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez, nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező szakértői bizottság általi személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni. Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről. Az előbbiekben leírtakra érdemes nagyon odafigyelni, mert a kincstár, a pontatlanul vagy hiányosan kitöltött, illetve az orvosi dokumentáció nélkül benyújtott kérelem esetén a kérelmezőt tíz munkanapos határidővel hiánypótlásra szólítja fel. Ez pedig hatalmas időkiesést jelent, főleg azért kell az időre figyelni, mert tudjuk, az elbírálásra jogosult orvos szakértői intézet nem a gyorsaság mintaképe. A kérelmező személy a kérelem benyújtásakor igazolja magyarországi lakcímét a lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal vagy az arról készült másolattal. Ha a kérelmező a lakcímét nem igazolja, az igazgatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervet megkeresi az adatszolgáltatás érdekében. Magyarul az igényelbírálók tudni szeretnék az igénylő személyazonosságát és lakcímét. Érdemes itt is az adatokat azonnal becsatolni, mert ennek hiánya ebben az esetben is késedelemmel jár. A kincstár ezután a benyújtott okmányokat, az említett igénybejelentéssel összecsomagolja, és megküldi az Országos Orvosszakértői Intézetnek. A súlyosan fogyatékos állapot megállapításának kérdésében az orvosszakértői szerv szakhatóságként jár el. Ez azt jelenti, hogy vagy az igénylő személyes vizsgálata után, vagy anélkül, kizárólag a benyújtott orvosi okmányok alapján megállapítják, hogy a kérelmezőnek fennáll-e a súlyos fogyatékossága, vagy sem. A súlyosan fogyatékos állapot fennállását ötévenként az orvosszakértői szerv felülvizsgálja, de dönthet úgy is, hogy az állapotában változás már nem várható, vagyis a fogyatékos állapotot véglegesen kialakultnak tekintik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy sem öt év múlva, sem később nem rendelik vissza újabb vizsgálatra a kérelmezőt. Előfordulhat olyan eset is, amikor az orvosszakértők úgy döntenek, hogy a kérelmező nem fogyatékos, ekkor a kincstár az igényt el kell hogy utasítsa. Természetesen esetünkben erről nem valószínű, hogy szó lehet, de azért megemlítjük, hogy mi a teendő ebben az esetben. Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott, egyébként a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül ismételten el kell utasítani. Ha a támogatásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az igényt valaki 2009. november 2-án nyújtotta be, akkor az ellátást november 1-jétől lehet legkorábban megállapítani. Fontos tudni, hogy a fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. A kincstár a határozat közlésével egyidejűleg a […]