Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. június 16-án (153. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2631

[…] százalékának megfelelő összegű térítést fizet az Egészségbiztosítási Alap javára egyéves időtartamra. Alanyi jog Alanyi jogon kaphat ellátást az, aki bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakik, és átmeneti gondozott, átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, továbbá a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, valamint a központi szociális segélyben részesülő. Közgyógyellátást kaphat még a rokkantsági járadékos, valamint az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban. Alanyi jogon ezeken felül még az kaphat ilyen jellegű ellátást, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Tehát megtaláltuk azt a kapcsolódási pontot, ahol a családi pótlék összefut a közgyógyellátással, már csak az a kérdés, ki jogosult magasabb összegű családi pótlékra. Emelt összegű családi pótlékra az a személy jogosult, illetve az a személy adhat jogot, aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. Már csak azt kell megfejtenünk, hogy ki az, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. A válasz a következő: az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Összefoglalva a kérdésre úgy válaszolhatunk, hogy közgyógyellátásra – tb-támogatásra – alanyi jogon jogosult az a személy, aki magasabb összegű családi pótlékban részesül. Kérdéséből kiindulva ez idáig levélírónk még nem igényelte ezt a fajta ellátást, ezért pár sorban ismertetem a közgyógyellátás igénylésének eljárásrendjét. A közgyógyellátásra való jogosultságról a lakóhely szerint illetékes jegyző dönt, a háziorvos és a regionális egészségbiztosítási pénztár közreműködésével. A közgyógyellátással kapcsolatos eljárásban az eljáró jegyző székhelye szerinti illetékes egészségbiztosítási pénztár vesz részt. A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani, formanyomtatványon, és csatolni kell a kérelmezőnek a közgyógyellátás iránti igény megalapozottságát alátámasztó tényekről szóló nyilatkozatát, ezek igazolását, illetve a háziorvos igazolását a havi rendszeres gyógyítóellátásokról, esetünkben a Magyar Államkincstár igazolását a folyósított magasabb összegű családi pótlék folyósításáról. Nem lehet közgyógyellátási jogosultságot megállapítani, ha a közgyógyellátás iránti kérelmet előzőleg már jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig a gyógyterápiában, vagy a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyítóellátás költsége megnőtt, és a kérelmező jövedelme sem változott. Amennyiben a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem elutasítását követő hat hónapon belül adnak be újabb kérelmet, és abban a gyógyítóellátás költségének időközbeni – a gyógyterápia vagy a gyógyszerek térítési díjának változása következtében történt – emelkedésére hivatkoznak, akkor az újabb kérelemhez mellékelni kell a háziorvos erre vonatkozó nyilatkozatát is. 2009. január 1-jével megszűnt az a lehetőség, hogy […]