Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. június 3-án (152. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2606

[…] kapott támogatás; e) szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás. A családi pótlékból származó egyéb jövedelem adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy – ugyanúgy, mint a többi adóterhet nem viselő járandóság – emeli az adózó éves jövedelmét. Az adót a megemelt jövedelem alapján kell kiszámítani, majd le kell vonni belőle az adóterhet nem viselő járandóságok személyi jövedelemadóját. Természetesen továbbra is az általános szabályokat kell alkalmazni a havi adóelőleg megállapításánál, azaz mind a havi jövedelmet, mind az adóterhet nem viselő járandóságokat meg kell szorozni 12-vel, majd az éves szintre kiszámított adót kell visszaosztani. Miután a munkáltatóknak jelenleg nincs információja arról, hogy adott munkavállalója (vagy annak házastársa, élettársa) milyen összegű családi pótlékban részesül (kivéve ha a munkáltató kifizetőhely is egyben), arról a dolgozónak legkésőbb 2009. augusztus 31-ig nyilatkoznia kell. Abban az esetben, ha a nyilatkozatot az adózó megtagadja, elmulasztja, a kifizetendő bér esetében a magasabb adókulcsot, azaz 18 százalék helyett a 36 százalékot kell alkalmazni a szja számításánál. Cégautóadót érintő változások A cégautóadó alól mentes személygépkocsik köre 2009. július 1-jétől kiegészül a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátottakkal. Nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási járulékot érintő változások 2009. június 30-ig a bruttó bér után 29 százalék járulékot kell fizetnie a munkáltatóknak, amelyből 24 százalék a nyugdíj-biztosítási járulék, 5 százalék az egészségbiztosítási járulék. 2009. július 1-jétől az érvényben lévő minimálbér kétszereséig kedvezményes járuléksáv kerül bevezetésre. Ezen sávban a bruttó bér után 29 százalék helyett 26 százalékos járulékot kell fizetnie a munkaadónak, amelyből továbbra is 24 százalék a nyugdíj-biztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék viszont már csak 2 százalék. Fontos, hogy a munkavállaló bruttó bérét terhelő és levonandó nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási járulék mértéke nem változik, illetve a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után továbbra is 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Fontos változás, hogy a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege: a) nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 százaléka, b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30 százaléka. Ez a lehetőség eddig csak a külföldi állampolgárokat illette meg. Az persze már más kérdés, hogy ki fog élni ezzel a lehetőséggel, hiszen a nem biztosított személyeknek az egészségügyi szolgáltatási járulékot továbbra is fizetniük kell. Munkaadói járulékot érintő változások 2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig terjedő járulékalapig a munkaadói járulék mértéke 3 százalékról 1 százalékra csökken. A minimálbér dupláját meghaladó járulékalap után továbbra is 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetni. Vállalkozói járulékot érintő változások 2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig terjedő járulékalapig a vállalkozói járulék mértéke 4 százalékról 2,5 százalékra csökken. A minimálbér dupláját meghaladó járulékalap után továbbra is 4 százalék vállalkozói járulékot kell fizetni. Táppénzzel […]