Külföldi napidíj figyelembevétele táppénz alapjaként


Táppénzalapot képez-e a külföldi napidíj mint nem rendszeres jövedelem, azaz le kell-e vonni belőle az egészségbiztosítási járulékot?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. április 7-én (148. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2543

[…] de a 168/1995. Korm. rendelet értelmében legfeljebb napi 15 euró. A rendelet a napok számítását részletesen szabályozza, erre terjedelmi és lényegi okokból itt nem térünk ki. 90 napot meghaladó tartózkodás esetén a kint tartózkodó hozzátartozók után napi 3 euróval növekszik a levonható összeg. Az előbbiektől eltérően napi 25 euró érvényesíthető a nemzetközi közúti áru- és személyszállításban gépkocsivezetőként, illetve árufuvarozóként foglalkoztatott magánszemélyeknél. Ebben az esetben a 30 százalékos korlátot nem kell alkalmazni. A kedvező költségelszámolási szabály feltétele az ő esetükben, hogy a külföldi szállás költsége is része a bevételnek. A leírtakból következően az említett kormányrendeletben meghatározott mértéken felül kifizetett napdíj a kiküldött magánszemélynél adóköteles jövedelem. Figyelni kell arra, hogy a külszolgálat esetén – tehát amikor a külföldön történő munkavégzést a munkáltató rendeli el – keletkezett jövedelem bérjövedelemnek (mellyel szemben adójóváírást érvényesíthet), a többi esetben (pl. ha a kiküldetésre megbízási jogviszony vagy tagi jogviszony alapján kerül sor) egyéb jövedelemnek minősül. Ez pedig azt jelenti, hogy a bérnek minősülő összeg járulékalapot is képez, míg az egyéb jövedelemként adózó […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.