Rokkantnyugdíjas munkavállalása
Kérdés
Valóban szüneteltetnie kell-e a nyugdíját annak a rokkantnyugdíjas munkavállalónak, aki 2006. szeptember 8-tól részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. március 11-én (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2109
[…] munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken. A nyugdíjjogszabályok nem írják elő a szükséges munkaidő-csökkentés minimummértékét, az Mt. pedig a felek megállapodására bízza a részmunkaidő hosszát, így az a személy, aki korábban, a megrokkanást megelőzően napi 8 órában dolgozott, munkaidejét a napi 7 és fél órában is meghatározhatja. A kereset akkor nem tekinthető lényegesen kevesebbnek, ha a keresetek közötti különbség nem éri el a húsz százalékot. Például havi 100 000 forint jövedelem esetén ez 80 000 forintot jelent. 2009. január 1-jétől a 2008. január 1-jét megelőzően megállapításra került rokkantságon alapuló nyugellátások mellett abban az esetben lehet munkát vállalni, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett – keresetének, jövedelmének, azaz a nettó keresetének havi átlaga nem haladja meg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. március 11-én (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2109
[…] munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken. A nyugdíjjogszabályok nem írják elő a szükséges munkaidő-csökkentés minimummértékét, az Mt. pedig a felek megállapodására bízza a részmunkaidő hosszát, így az a személy, aki korábban, a megrokkanást megelőzően napi 8 órában dolgozott, munkaidejét a napi 7 és fél órában is meghatározhatja. A kereset akkor nem tekinthető lényegesen kevesebbnek, ha a keresetek közötti különbség nem éri el a húsz százalékot. Például havi 100 000 forint jövedelem esetén ez 80 000 forintot jelent. 2009. január 1-jétől a 2008. január 1-jét megelőzően megállapításra került rokkantságon alapuló nyugellátások mellett abban az esetben lehet munkát vállalni, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett – keresetének, jövedelmének, azaz a nettó keresetének havi átlaga nem haladja meg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
