Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. március 11-én (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2108

[…]  Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) állapítja meg. Az ORSZI komplex minősítési eljárás során szakvéleményt ad az igénylő egészségkárosodásának mértékéről, szakmai munkaképességéről, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, valamint az ehhez szükséges időtartamról, illetőleg arról is, ha nem rehabilitálható. A rehabilitációs járadék 2008. január 1-jét követően attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült, de legkorábban az igénybejelentés napjától. A rehabilitációs járadék összegét a III. csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjjal megegyező módon kell megállapítani. Az ellátás összege a magán-nyugdíjpénztári tagságtól függetlenül megegyezik a III. csoport szerint járó rokkantsági nyugdíj összegének 120 százalékával. A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évre állapítható meg. A hároméves időtartam nem hosszabbítható meg. Ha a rehabilitáció a maximális időtartam lejártáig sem volt sikeres, akkor a járadékos egészségi állapotától függően rokkantsági nyugdíjra vagy munkanélküli-, illetve szociális ellátásra válhat jogosulttá. A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében a regionális munkaügyi központtal együttműködésre köteles. Ennek keretében írásbeli megállapodásban kell vállalnia, hogy teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékletében meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat. A megállapodás elsősorban a munkaképesség helyreállításához szükséges szolgáltatásokra, vállalásokra épül, azaz rögzíti, hogy az ellátásban részesülő személynek mit kell megtennie azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve hogy ehhez milyen állami segítséget kap. A megállapodás tartalmazza pl., hogy a járadékos vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, valamint elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget, továbbá az önálló munkahelykeresés formáit, a járadékos részére nyújtandó rehabilitációs szolgáltatásokat, valamint a rehabilitációs járadékban részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezési gyakoriságát, a kapcsolattartás módját. Az együttműködési kötelezettség teljesítése a járadék folyósításának feltétele. A járadék összegét 50 százalékkal csökkenteni kell, ha keresőtevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő személy 3 egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. Megszűnik a rehabilitációs járadékra való jogosultság, ha – a járadékos az ellátás megszüntetését kérte, – az ellátás időtartama letelt, – a járadékos három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, – keresőtevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó, a járulékokkal és a személyi jövedelemadóval csökkentett keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, […]