Rehabilitációs járadék vagy rokkantsági nyugdíj


Milyen lehetőségei vannak annak az 1951 nyarán született férfinak, aki jelenleg kb. 38 év szolgálati idővel rendelkezik, 2004-től 2007-ig regisztrált munkanélküli volt, 2007. május 1-jétől munkaviszonnyal rendelkezik, de súlyos betegsége miatt jelenleg táppénzben részesül? A táppénzre jogosultsága hamarosan megszűnik, betegsége és kezelései miatt munkáját nem tudja ellátni. Jogosult-e korengedményes nyugdíjra, amennyiben munkáltatójával meg tud egyezni? Hogyan tudja kiszámolni, hogy mennyi lenne a nyugdíj összege? Amennyiben rokkantsági nyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat kap, felemelik-e az ellátás összegét, amikor betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. február 12-én (121. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2083

[…] kell az ONYF. 3515-278. számú "Nyilatkozat" nyomtatványt, amelyet a www. onyf.hu internetes oldalról, a nyomtatványok és programok címszó alatt tölthet le, vagy valamennyi nyugdíj-biztosítási igazgatóság ügyfélszolgálatán beszerezhet. Továbbá csatolnia kell – az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt ("Beutaló"), – az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült, – amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) szakértői bizottsága komplex minősítési eljárásban készít szakvéleményt az igénylő egészségkárosodásának mértékéről, annak vélelmezhető kezdő időpontjáról, a szakmai munkaképességéről, a rehabilitálhatóságról, annak lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükséges időtartamról, a felülvizsgálat szükségességéről, annak időpontjáról, a rokkantság fokáról. Abban az esetben, ha a rehabilitációs szakértő szerv 50 százalékos vagy nagyobb mértékű egészségkárosodást állapított meg, kétfajta ellátást – rehabilitációs járadékot vagy rokkantsági nyugdíjat – lehet megállapítani. Tekintettel arra, hogy az egészségkárosodás mértékét nem tudjuk megítélni, ezért az alábbiakban mindkét ellátás jogosultsági feltételeit ismertetjük. Rehabilitációs járadék A rehabilitációs járadékra való jogosultság két feltételrendszeren alapul, melyeknek együttesen fenn kell állniuk ahhoz, hogy az új társadalombiztosítási ellátás megállapítható legyen. Következésképp a járadék abban az esetben állapítható meg, ha az egészségkárosodott személy a jogosultsági feltételeknek eleget tesz, és kizáró feltétel nem áll fenn. A rehabilitációs járadékra ugyanis az a személy válik jogosulttá, aki – 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és – keresőtevékenységet nem folytat, vagy – a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá – rehabilitálható, és – az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. A kizáró feltételeket az Rj-tv. 3. § (3) bekezdése taxatíve felsorolja. Így nem jogosult az új ellátásra az, aki ugyan rendelkezik a fentiekben ismertetett jogosultsági feltételekkel, azonban olyan ellátásban részesül, amelyet a megjelölt jogszabályhely tartalmaz. Így például a saját jogú nyugellátás, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, gyermekgondozási díj, táppénz stb. Rokkantsági nyugdíj Rokkantsági nyugdíjra az a személy jogosult, aki – az egészségkárosodása 50-79 százalékos mértékű, és a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy 79 százalékot meghaladó mértékű az egészségkárosodása. – az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és – az egészségkárosodás következtében keresőtevékenységet nem folytat, vagy – keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és – táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. Esetünkben a biztosított abban az esetben jogosult az előzőekben ismertetett ellátásokra, ha valamennyi feltételnek eleget tesz, és táppénzben nem részesül. Tehát nyugellátás iránti igényét a táppénz megszűnését követően, vagy lejáratát megelőzően úgy kérheti, hogy az igénybejelentő lapon az ellátás folyósításának kezdőnapjaként a táppénz utolsó napját követő napot jelöli meg. A várható ellátás összegére vonatkozó kérdésre konkrét választ nem tudunk adni. Azonban már léteznek olyan internetes oldalak, ahol előzetes számításokat lehet végezni. Fel szeretnénk hívni minden kedves Olvasónk figyelmét arra, hogy a nyugdíj-kalkulátorok csak hozzávetőleges - olykor-olykor jelentős eltérést mutató – összegeket tudnak megállapítani, ezért az így kiszámított összeget csak támpontként vegyék figyelembe. A rokkantsági nyugdíj összegét – ideérve a korengedményes nyugdíj esetét is – az öregségi nyugdíj összegének megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell kiszámolni. Így az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével nem változik a megállapított […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.