Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. december 18-án (118. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2020

[…] rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét kell keresetként figyelembe venni. B) A nyugellátás alapjául szolgáló átlagkereset meghatározásánál az igénylő fent említett kereseti, jövedelmi adatait kell figyelembe venni évenkénti bontásban az alábbiak szerint: a) Az 1988. január 1-jétől 1992. február 29-ig terjedő időszakban a keresetek korlátozás nélkül figyelembe vehetők. b) Az 1992. március 1-jétől nyugdíjazásig terjedő időszakra vonatkozó jövedelemadatokat a járulékfizetési felső határösszegig lehet beszámítani, az ennél magasabb jövedelmet "korlátozni" kell. C) Az ún. átlagszámítási időszak minden évére (1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig: a 2007. évben nyugdíjba vonulók esetén 20 évre) vonatkozóan ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót, és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell. D) Az adókiszámítással egyidejűleg az ún. valorizációt is végre kell hajtani. A nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. (2007-ben megállapított nyugdíj esetében a havi átlagkereset megállapításánál az 1988-2003. évek figyelembe vehető kereseteit a 2005. év kereseti szintjéhez kell igazítani.) (Ha az igénylőnek a béridőszak naptári napjainak felére nincs jövedelme, a hiányzó időt az 1988. január 1. előtti kereseteivel kell kiegészíteni. Miután ebben az időszakban személyi jövedelemadó még nem létezett, csak a kereseti összeg valorizálását kell elvégezni. Ha az 1988. január 1. előtti kereseti adatok beszerzése nem lehetséges, a hiányzó időszakra az átlagkereset meghatározásához a minimálbér pótlásának szabályát kell alkalmazni. A kipótlás évében érvényes minimálbér harmincadrészét [napi összeg] kell figyelembe venni arra a tartamra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme.) E) Az osztónapokat évenként meg kell határozni. Az ún. kieső napokat (pl. a táppénzes időtartamot) az osztószámból le kell vonni. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. F) Ezt követően összegezni kell a figyelembe vehető jövedelmeket és az osztónapokat. G) Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egynapi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni kell, majd ebből havi összeget kell képezni. A nyugellátás alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért keresetet és az ez alatt az időszak alatt kifizetett év végi részesedés, jutalom, jutalék, prémium együttes összegét el kell osztani az ez idő alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel. Ekkor megkapjuk a tényleges, a nyugellátás alapjául szolgáló átlagkereset összegét. H) Amennyiben a 2006. december 31-ét követő és 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 202 000 forintnál több, a) a 202 001-230 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát, b) a 230 001-259 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát, c) a 259 001-289 000 forint közötti átlagkereset hetven százalékát, d) a 289 001-318 000 forint közötti átlagkereset hatvan százalékát, e) a 318 001-347 000 forint közötti átlagkereset ötven százalékát, f) a 347 000 forint feletti átlagkereset negyven százalékát kell a nyugellátás megállapításánál figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. (2003. január 1-jétől kezdődően az előző évi összeghatárok évente, a tárgyévet megelőző naptári év I. naptári félévi és az azt megelőző naptári év II. félévi országos nettó átlagkereset-növekedés, továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolcszázalékos növelés együttes mértékének megfelelő összeggel emelkednek.) II. A nyugellátás alapjául szolgáló átlagkereset meghatározása abban az esetben, ha a nyugellátás folyósításának kezdőnapja 2007. december 31-ét követő időpontra esik, azaz a I. pont alatti számítási módhoz képest bekövetkező változások A 2007. december 31-ét követően "induló" nyugdíjak átlagkereset-számítási szabályai a Tny-tv. 2006. évi CVI. tv.-ben (kihirdették 2006. december 6-án) foglalt módosításai alapján megváltoznak. A) Amennyiben az öregségi nyugdíj folyósításának kezdő időpontja 2007. december 31-ét követő és 2013. január 1-je közötti időpontra esik (tehát indulásként már 2008. január 1-jétől, ha esetleg addig nem módosítják a kihirdetett törvényt), a nyugdíj összegét a 2008. január 1-jét megelőzően induló nyugdíjaknál ismertetett módon meghatározott havi átlagkeresetből kellene kiszámítani azzal, hogy az 1987. december 31-ét követően és 2013. január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként az első lépcsőben csökkenteni kellene a) az elért keresetek, jövedelmek után a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint számított – az elért keresetből, jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá b) a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével. Ez az intézkedés az induló nyugdíj színvonalát csökkenti. B) A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kellene igazítani (valorizáció). Ez viszont növelően hat az induló nyugdíjak színvonalára. C) Megjegyezzük, hogy 2007. december 31-ét követően további változás lesz, hogy a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra az a nő jogosult, aki az 57. életévét, illetve az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Biztosított a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, b) a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára az a személy, akinek az álláskeresési járadék, munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik, e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (különösen a bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast, i) a mezőgazdasági őstermelő, kivéve a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a következő […]