Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. október 16-án (114. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1950

[…] történő munkavégzés értendő. E fogalommeghatározások szerint a különbséget kiküldetés és külszolgálat között csak a munkavégzés helye jelenti, azaz arra az előbbi esetben belföldön, míg az utóbbi esetben külföldön kerül sor. Amennyiben a két jogcím valamelyikén a magánszemély által megszerzett bevétel és az elszámolható költség különbözeteként jövedelem keletkezik, azt az Szja-tv. 27. § b) és c) pontjai értelmében nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell figyelembe venni, s mint ilyen, a személyijövedelemadó-előleg alapját képezi. Tekintettel arra, hogy a Tbj-tv. 4. § k) pontja a járulékalapot képező jövedelem körébe – egyebek mellett – az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon részét sorolja, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, a kiküldetésből és a külszolgálatból származó jövedelem után az általános szabályok szerint mind a foglalkoztatónak, mind a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége áll fenn. Tehát a munkaadó a 29 százalékos társadalombiztosítási, míg a munkavállaló a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles a szóban forgó jövedelem után megfizetni. Adózási, így társadalombiztosítási értelemben is lényeges különbséget a külföldi kiküldetés és a külszolgálat között lehet tapasztalni, ugyanis míg a külszolgálatra (és a kiküldetésre is) kizárólag a munkáltató elrendelésére kerülhet sor, addig a külföldi kiküldetésre – ahogyan a jogszabályi fogalommeghatározásából is kitűnik – a kifizető és […]