Biztosítási kötelezettség felhasználási szerződés alapján


Kifogásolhatja-e egy esetleges ellenőrzés a járulékalap megállapítását egy kiadói vállalatnál az alábbi esetben? A cégnél a külsős munkavállalók részére megbízási és felhasználási szerződések alapján számfejtik a juttatásokat, melyek szerint a biztosítási jogviszonyt megalapozó időszak a szerződés keltétől a teljesítés időpontjáig tart, a szerzők esetében azonban gyakran elhúzódik a cikkek leadása, így egy ténylegesen 2-3 napig tartó munka esetében is két-három hónapos időszakok keletkeznek, az egy napra jutó megbízási díjak pedig alatta maradnak a minimálbér 30 százalékának. Nem kellene esetleg időkeretet megadni a munka elvégzésére a szerződésen belül?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. június 19-én (107. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1831

[…] havi rendszerességgel fizetik ki, hanem bizonyos időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni úgy, hogy a kifizetett díjból az adóelőleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás kifizetése történt [Tbj-tv. R. 4. § (2) bekezdése]. A biztosítás az alapjául szolgáló jogviszony keletkezésétől annak megszűnéséig áll fenn (Tbj-tv. 7. §). Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában nem állapítható meg, vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, ha ez a szerződésben nincs rögzítve, akkor a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot kell figyelembe venni. Ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.