Ekho-t választó magánszemély járulékfizetési felső határa
Kérdés
Hogyan kell értelmezni az ekho-s dolgozók esetében a 0608-as bevallás kitöltési útmutatójának 328. sorában szereplő alábbi mondatot: "a járulékfizetési felső határ elérésének számításához az ekho-alapot képező bevétel (bevételek) 50 százalékát kell járulékalapnak tekinteni"? Egy 2006. június 20-án belépett dolgozó úgy nyilatkozott, hogy a teljes bruttó bérére az ekho-s adózást választja. A bruttó bére 840 000 forint/hó. 2007-től havonta, nyilatkozata alapján a minimálbérnek megfelelő bérrészét az általános szabályok szerint adóztatják, a fennmaradót pedig az ekho szabályai alapján. 2007. évben mikor éri el a járulékfizetés felső határát az ekho-s munkavállaló?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. március 27-én (101. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1722
[…] határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekho-alap fennmaradó részére alkalmazható a 11 százalékos ekho-mérték. A nyugdíjjárulék-alap napi felső határa 2006-ban napi 17 330 forint volt. Amennyiben az érintett jogviszonya június 20-án kezdődött – és kieső napja nem volt –, akkor e jogviszonyában a felső határ 195 nap x 17 330 forint = 3 379 350 forint. Tekintve, hogy az ekho alapjának csak 50 százaléka vehető figyelembe a felső határ számításánál, így az érintett 2006-ban e jogviszonyában 2 x 3 379 350 forint = 6 758 700 forint ekho-alapot képező jövedelemig köteles 15 százalékot fizetni, és az ezt meghaladó részt terheli csak a 11 százalék. 2007-ben a napi felső határ 18 490 forint, aminek éves összege 6 748 850 forint. A munkavállaló 840 ezer forint jövedelmet kap, amelyből a minimálbér után az általános szabályok szerint fizet járulékot, míg a fennmaradó rész az ekho alapja. A felső határ megállapításánál tehát a havi 840 ezer forintból le kell vonni a minimálbér összegét – ez nyugdíjjárulék-alap, és teljes egészében figyelembe veendő a felső határ számításánál –, míg a fennmaradó rész után 15 százalék ekho-t […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. március 27-én (101. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1722
[…] határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekho-alap fennmaradó részére alkalmazható a 11 százalékos ekho-mérték. A nyugdíjjárulék-alap napi felső határa 2006-ban napi 17 330 forint volt. Amennyiben az érintett jogviszonya június 20-án kezdődött – és kieső napja nem volt –, akkor e jogviszonyában a felső határ 195 nap x 17 330 forint = 3 379 350 forint. Tekintve, hogy az ekho alapjának csak 50 százaléka vehető figyelembe a felső határ számításánál, így az érintett 2006-ban e jogviszonyában 2 x 3 379 350 forint = 6 758 700 forint ekho-alapot képező jövedelemig köteles 15 százalékot fizetni, és az ezt meghaladó részt terheli csak a 11 százalék. 2007-ben a napi felső határ 18 490 forint, aminek éves összege 6 748 850 forint. A munkavállaló 840 ezer forint jövedelmet kap, amelyből a minimálbér után az általános szabályok szerint fizet járulékot, míg a fennmaradó rész az ekho alapja. A felső határ megállapításánál tehát a havi 840 ezer forintból le kell vonni a minimálbér összegét – ez nyugdíjjárulék-alap, és teljes egészében figyelembe veendő a felső határ számításánál –, míg a fennmaradó rész után 15 százalék ekho-t […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
