Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jogállása
Kérdés
2007. április 1-jétől nyugdíjasnak minősül-e az a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki nyugdíja szünetelése mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? Nyugdíjalapnak számít-e a munkaviszonyban elért keresete, amennyiben újra kéri a nyugdíja megállapítását, illetve kérheti-e a rokkantsági nyugdíj újbóli megállapítását? Amennyiben ugyanez a magánszemély egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, továbbra is kiegészítő tevékenységűnek minősül-e?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. február 27-én (99. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1687
[…] szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort – ide nem értve a korkedvezményre jogosultat – még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását. Amennyiben az említett munkavállaló rokkantsági nyugdíja megszűnik, akkor a továbbiakban nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak sem. Ebben az esetben egyéni vállalkozóként – figyelembe véve, hogy mellette rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással – a tényleges kivétje után 29 százalék társadalombiztosítási, 8,5 százalék nyugdíj- és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli. Amennyiben az említett rokkantsági nyugdíjas nyugdíjjogosultsága mégsem szűnne meg (tehát továbbra is rokkant, illetve nem teljes munkaidőben dolgozik, vagy keresete nem haladja meg négy hónapon keresztül a megrokkanás előtti keresetét), 2007. április 1-jétől mind munkaviszonyában, mind pedig az egyéni vállalkozásában kötelezett lesz 8,5 százalék nyugdíjjárulék fizetésére is. […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. február 27-én (99. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1687
[…] szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort – ide nem értve a korkedvezményre jogosultat – még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását. Amennyiben az említett munkavállaló rokkantsági nyugdíja megszűnik, akkor a továbbiakban nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak sem. Ebben az esetben egyéni vállalkozóként – figyelembe véve, hogy mellette rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással – a tényleges kivétje után 29 százalék társadalombiztosítási, 8,5 százalék nyugdíj- és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli. Amennyiben az említett rokkantsági nyugdíjas nyugdíjjogosultsága mégsem szűnne meg (tehát továbbra is rokkant, illetve nem teljes munkaidőben dolgozik, vagy keresete nem haladja meg négy hónapon keresztül a megrokkanás előtti keresetét), 2007. április 1-jétől mind munkaviszonyában, mind pedig az egyéni vállalkozásában kötelezett lesz 8,5 százalék nyugdíjjárulék fizetésére is. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
