"Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"
Kérdés
A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. július 25-én (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1502
[…] tehát csak arra a kollektív szerződésre vonatkozik, amelyet a munkáltató önmagára kiterjedő hatállyal köt. Az Mt. 36. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a kollektív szerződés hatálya általában a szerződést megkötő munkáltatóra és a nála foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, függetlenül attól, hogy a munkavállalók tagjai vagy nem a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek. A hatály alá tartozás egyetlen feltétele a munkaviszony fennállása, tehát az, hogy a munkáltató a munkavállalót munkaviszony keretében foglalkoztassa. A kollektív szerződés hatálya arra a munkáltatóra is kiterjed, amely a megkötése idején a szerződéskötő munkáltató érdek-képviseleti szervezetnek a tagja volt, vagy ahhoz később csatlakozott. Ez utóbbi esetben természetesen a kollektív szerződés hatályát csak a csatlakozás időpontjától lehet megállapítani. Az Mt. 34. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a kollektív szerződés egészének vagy egyes részeinek hatályát a gazdasági miniszter – a felek együttes kérelmének megfelelően, a kiterjesztéssel érintett országos munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek véleményének kikérése után – az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti, feltéve, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban (alágazatban) reprezentatívnak minősülnek. A miniszter a kiterjesztésről, valamint a kiterjesztés megszüntetéséről szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét hivatalos lapjában (Munkaügyi Közlönyben) közzéteszi. A kiterjesztés hatályának kezdő időpontja a közzététel napja. Az Mt. 35. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a miniszternek a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozata ellen a kollektív szerződés hatálya alá tartozó ágazatban működő bármely szakszervezet, illetve munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy munkáltató bírósághoz fordulhat. A kérdéses esetben a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az Mt. 34. § (1) bekezdése alapján határozatot hozott az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés (továbbiakban: ÉÁKSZ) hatályának kiterjesztéséről, amely határozatot a Munkaügyi Közlöny 2006. évi 3. számában közzétette. A határozat értelmében az ÉVOSZ, az IPOSZ, a VOSZ, valamint az ÉFÉDOSZSZ és az ÉTSZOSZ együttes kérelmére az ÉÁKSZ hatályát a szerződés 8.1. és 10-22. pontjai kivételével a gazdasági tevékenység egységes osztályozási rendszeréről szóló TEÁOR'03 szerinti – határozatban felsorolt tevékenységi körben (szakágazatban) működő – valamennyi munkáltatói szervezetre kiterjesztette. A határozat indoklásából megállapítható, hogy a kollektív szerződés hatályának kiterjesztése a meghatározott szakágazatba főtevékenység szerint besorolt valamennyi munkáltatói szervezetre vonatkozik. Az Mt. 13. §-ában foglalt rendelkezések a kollektív szerződést a munkaviszonyra vonatkozó szabályok közé sorolják. Ebből következik, hogy a kollektív szerződés jogszabály jellegű, a normatív, illetve kötelmi jogi jellegű szabályai is azokra nézve, akikre a szerződés hatálya kiterjed, kötelező erővel bírnak, megtartásukkal a szabályok előírásainak megfelelő […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. július 25-én (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1502
[…] tehát csak arra a kollektív szerződésre vonatkozik, amelyet a munkáltató önmagára kiterjedő hatállyal köt. Az Mt. 36. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a kollektív szerződés hatálya általában a szerződést megkötő munkáltatóra és a nála foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, függetlenül attól, hogy a munkavállalók tagjai vagy nem a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek. A hatály alá tartozás egyetlen feltétele a munkaviszony fennállása, tehát az, hogy a munkáltató a munkavállalót munkaviszony keretében foglalkoztassa. A kollektív szerződés hatálya arra a munkáltatóra is kiterjed, amely a megkötése idején a szerződéskötő munkáltató érdek-képviseleti szervezetnek a tagja volt, vagy ahhoz később csatlakozott. Ez utóbbi esetben természetesen a kollektív szerződés hatályát csak a csatlakozás időpontjától lehet megállapítani. Az Mt. 34. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a kollektív szerződés egészének vagy egyes részeinek hatályát a gazdasági miniszter – a felek együttes kérelmének megfelelően, a kiterjesztéssel érintett országos munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek véleményének kikérése után – az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti, feltéve, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban (alágazatban) reprezentatívnak minősülnek. A miniszter a kiterjesztésről, valamint a kiterjesztés megszüntetéséről szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét hivatalos lapjában (Munkaügyi Közlönyben) közzéteszi. A kiterjesztés hatályának kezdő időpontja a közzététel napja. Az Mt. 35. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a miniszternek a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozata ellen a kollektív szerződés hatálya alá tartozó ágazatban működő bármely szakszervezet, illetve munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy munkáltató bírósághoz fordulhat. A kérdéses esetben a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az Mt. 34. § (1) bekezdése alapján határozatot hozott az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés (továbbiakban: ÉÁKSZ) hatályának kiterjesztéséről, amely határozatot a Munkaügyi Közlöny 2006. évi 3. számában közzétette. A határozat értelmében az ÉVOSZ, az IPOSZ, a VOSZ, valamint az ÉFÉDOSZSZ és az ÉTSZOSZ együttes kérelmére az ÉÁKSZ hatályát a szerződés 8.1. és 10-22. pontjai kivételével a gazdasági tevékenység egységes osztályozási rendszeréről szóló TEÁOR'03 szerinti – határozatban felsorolt tevékenységi körben (szakágazatban) működő – valamennyi munkáltatói szervezetre kiterjesztette. A határozat indoklásából megállapítható, hogy a kollektív szerződés hatályának kiterjesztése a meghatározott szakágazatba főtevékenység szerint besorolt valamennyi munkáltatói szervezetre vonatkozik. Az Mt. 13. §-ában foglalt rendelkezések a kollektív szerződést a munkaviszonyra vonatkozó szabályok közé sorolják. Ebből következik, hogy a kollektív szerződés jogszabály jellegű, a normatív, illetve kötelmi jogi jellegű szabályai is azokra nézve, akikre a szerződés hatálya kiterjed, kötelező erővel bírnak, megtartásukkal a szabályok előírásainak megfelelő […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
