tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

"Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2006. július 25. (Társadalombiztosítási Levelek 86. szám, 1502. kérdés)

Olvasói kérdés A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
ha nem előfizetőnk a teljes választ elküldjük e-mailen évente egyszeri alkalommal
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]tehát csak arra a kollektív szerződésre vonatkozik, amelyet a munkáltató önmagára kiterjedő hatállyal köt. Az Mt. 36. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a kollektív szerződés hatálya általában a szerződést megkötő munkáltatóra és a nála foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, függetlenül attól, hogy a munkavállalók tagjai vagy nem a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek. A hatály alá tartozás egyetlen feltétele a munkaviszony fennállása, tehát az, hogy a munkáltató a munkavállalót munkaviszony keretében foglalkoztassa. A kollektív szerződés hatálya arra a munkáltatóra is kiterjed, amely a megkötése idején a szerződéskötő munkáltató érdek-képviseleti szervezetnek a tagja volt, vagy ahhoz később csatlakozott. Ez utóbbi esetben természetesen a kollektív szerződés hatályát csak a csatlakozás időpontjától lehet megállapítani. Az Mt. 34. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a kollektív szerződés egészének vagy egyes részeinek hatályát a gazdasági miniszter - a felek együttes kérelmének megfelelően, a kiterjesztéssel érintett országos munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek véleményének kikérése után - az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti, feltéve, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban (alágazatban) reprezentatívnak minősülnek. A miniszter a kiterjesztésről, valamint a kiterjesztés megszüntetéséről szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét hivatalos lapjában (Munkaügyi Közlönyben) közzéteszi. A kiterjesztés hatályának kezdő időpontja a közzététel napja. Az Mt. 35. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a miniszternek a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozata ellen a kollektív szerződés hatálya alá tartozó ágazatban működő bármely szakszervezet, illetve munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy munkáltató bírósághoz fordulhat. A kérdéses esetben a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az Mt. 34. § (1) bekezdése alapján határozatot hozott az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés (továbbiakban: ÉÁKSZ) hatályának kiterjesztéséről, amely határozatot a Munkaügyi Közlöny 2006. évi 3. számában közzétette. A határozat értelmében az ÉVOSZ, az IPOSZ, a VOSZ, valamint az ÉFÉDOSZSZ és az ÉTSZOSZ együttes kérelmére az ÉÁKSZ hatályát a szerződés 8.1. és 10-22. pontjai kivételével a gazdasági tevékenység egységes osztályozási rendszeréről szóló TEÁOR'03 szerinti - határozatban felsorolt tevékenységi körben (szakágazatban) működő - valamennyi munkáltatói szervezetre kiterjesztette. A határozat indoklásából megállapítható, hogy a kollektív szerződés hatályának kiterjesztése a meghatározott szakágazatba főtevékenység szerint besorolt valamennyi munkáltatói szervezetre vonatkozik. Az Mt. 13. §-ában foglalt rendelkezések a kollektív szerződést a munkaviszonyra vonatkozó szabályok közé sorolják. Ebből következik, hogy a kollektív szerződés jogszabály jellegű, a normatív, illetve kötelmi jogi jellegű szabályai is azokra nézve, akikre a szerződés hatálya kiterjed, kötelező erővel bírnak, megtartásukkal a szabályok előírásainak megfelelő[…]

Figyelmébe ajánljuk

Elfogadhatja a táppénz számfejtése során a kifizetőhely a munkaügyi központok által kiállított igazolást a folyamatos biztosítási jogviszony igazolására, tekintettel arra, hogy a pandémiás helyzet miatt a tb-kiskönyvbe nem pecsételik be a munkanélküli-ellátás...

Tovább a teljes cikkhez

Milyen címen kell figyelembe venni egy kft. által a viszonteladói részére szervezett partnertalálkozón biztosított étel- és italfogyasztást, illetve a felmerült egyéb kiadásokat (bérleti díj, fellépő előadók díjazása)? A programok során a legjobb partnerek és képviselők...

Tovább a teljes cikkhez

Megteheti a Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot egy betéti társaság ügyvezetője, aki ingyenes megbízás alapján látja el a tevékenységét, és emellett egy kft.-ben részmunkaidőben szintén ügyvezető? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési...

Tovább a teljes cikkhez

Mindenképpen köteles a minimálbér 92 százalékának alapulvételével megfizetni a szo-ciá-lis hozzájárulási adót a kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő, vagy van más lehetőség is?

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére