Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. július 25-én (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1490

[…] munkavégzés, ki biztosítja a munkaeszközöket; – a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatok, pl. ki jogosult utasítás adására, igénybe vehető-e más személy teljesítése a munkavégzés során vagy sem, mikor kerül sor a díjazásra vagy bérfizetésre; – a tényleges munkavégzés jellege, pl. ki határozza meg a munkavégzésre fordítandó időt, a munkavégzés napi rendszerességű-e, milyen időtartamban történik; – a foglalkoztató és a részére munkát végző személy jogai és kötelezettségei, pl. a feleket milyen felelősség terheli, megilleti-e szabadság a munkát végző személyt, jár-e munkaruha stb. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 700/2005. (MüK. – ) FMM-PM együttes irányelve tartalmazza a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokat. Az adóellenőrzés során az adóhatóság az irányelv alapján minősíti át a jogviszonyokat. Az ellenőrzés során a teljesítés alábbi jellemzőinek meglétét vizsgálja az adóhatóság: – van-e utasítási joga a "Megrendelő"-nek a "Vállalkozó" felé; – a "Megrendelő" meghatározhatja-e a munkavégzés módját, gyakoriságát, helyét, idejét; – a "Vállalkozó" a "Megrendelő" telephelyén végzi-e a tevékenységét; – a "Vállalkozó" kizárólag a "Megrendelő" telephelyén való munkavégzéssel képes-e teljesíteni szerződéses kötelezettségét; – a "Megrendelő" biztosítja-e a teljesítéshez szükséges eszközöket; – a "Vállalkozó" egyáltalán rendelkezik-e a teljesítéshez szükséges eszközökkel; – a "Vállalkozó" milyen rendszerességgel végez tevékenységet a "Megrendelő" részére; – a "Vállalkozó"-t milyen jogcímen illeti meg díjazás; – a "Vállalkozó" díjazása összefüggésben áll-e a tényleges munkavégzéssel; – a "Vállalkozó" a "Megrendelő" szervezetén belül milyen jogokkal rendelkezik. A nem valós vállalkozási szerződések munkaviszonnyá történő minősítése alapján a foglalkoztató terhére az alábbi kötelezettségek állapíthatók meg: – A foglalkoztató által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási járulék (társadalombiztosítási járulék). – A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (egyéni járulék). Az egyéni járulékokat is a foglalkoztatónak kell bevallania és megfizetnie abban az esetben is, ha azt a biztosítottól nem vonta le. – Munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után. – Tételes egészségügyi hozzájárulás. – Szakképzési hozzájárulás. – A le nem vont személyijövedelemadó-előleg miatt mulasztási bírság terheli a foglalkoztatót. – A foglalkoztatót terhelő járulék- és adóterhek – ide nem értve az egyéni járulékokat, valamint a munkavállalói járulékot - ráfordításként elszámolhatók, ezért a jogviszony átminősítésének következtében csökken a foglalkoztató adózás előtti eredménye, ezáltal csökken a társaságiadó-kötelezettsége is. – A nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számla általánosforgalmiadó-összegére adólevonási jog nem alapozható. A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése alapján az egyéni vállalkozónál, […]