Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. április 4-én (79. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1375

[…] nyugdíj-előtakarékossági számlát a magánszemély a nyugdíjba vonulását követően használhatja fel, azonban a felhasználásig jogosult új befektetési döntéseket hozni, ezáltal is lehetőséget biztosítva arra, hogy hozzájáruljon a lakosság általános pénzügyi-befektetési ismereteinek bővítéséhez. A nyugdíj-előtakarékossági számla a nyugdíjreform részeként az öngondoskodást helyezi előtérbe. A törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai a lakosság fogyasztási célú kiadásai helyett a hosszú távú megtakarítási hajlandóságot és az öngondoskodást ösztönzik azáltal, hogy az évenkénti megtakarításhoz egy új "adótámogatás" vehető igénybe. Az új törvény tehát lehetőséget ad egy új megtakarítási forma választására, azaz Nyugdíj-előtakarékossági Számla nyitására. Ez egyben pénzszámlát és értékpapírszámlát is takar, amelyeket tulajdonosa egy összevont szerződéssel nyithat meg. A pénzszámlára pénzt lehet elhelyezni, emellett ezen íródik jóvá – a nyugdíj-értékpapírszámlán keletkezett hozam; – az APEH által átutalt előtakarékossági támogatás; – a tulajdonos másik számlavezetőnél lévő nyugdíjszámlájáról érkező átutalások; valamint – az értékpapírszámlán nyilvántartott eszközök értékesítéséből származó ellenérték. Az értékpapírszámlán az értékpapír-befektetések jelennek meg, amelyekre a pénzszámla nyújt fedezetet. A nyugdíj-előtakarékosság előnyei: Szabadság: a számlatulajdonos kezében van a döntés, hogy milyen befektetésekkel gyarapítja számláját. Rugalmasság: nincs kötelező, időszakosan befizetendő összeg, a tulajdonoson múlik, mikor, mennyi pénzt helyez el számláján. Állami támogatás: az állam évente a befizetett összeg 30 százalékát, maximum 100 000 forintot […]