Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. március 7-én (77. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1341

[…] egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni, függetlenül a benne lakás tényétől. A jogszabály módosításának az arányos közteherviselés elvének megvalósítása érdekében az volt a célja, hogy akik társadalombiztosításijárulék-kötelezettséggel járó jövedelemmel nem rendelkeznek, de egyéb, alapvetően tőkejövedelemmel igen, akkor e jövedelmükből járuljanak hozzá az egészségügyi kiadásokhoz az egy főre jutó átlagos egészségügyi kiadás szintjéig. Ez 2006-ban 400 000 forint. A magánszemélyt ezért csak abban az esetben terheli a felsorolt jövedelmek után a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás, ha a biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatója által megfizetett, a társadalombiztosítási járulék részét képező 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék, továbbá a baleseti járulék, valamint a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék) együttes összege nem éri el éves szinten a 400 000 forintot. Tehát amennyiben a foglalkoztató már megfizette a 400 000 forintot, a magánszemély az év folyamán már akkor sem köteles a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha van az előbbiekben felsorolt jövedelme. Ha a foglalkoztató 400 000 forintnál kevesebb egészségbiztosítási járulékot fizetett, akkor értelemszerűen csak a különbözet után áll fenn a magánszemély hozzájárulás-fizetési kötelezettsége. Például, ha a foglalkoztató már megfizetett 300 000 forint egészségbiztosítási járulékot, és a magánszemélynek van olyan jövedelme, amely után egyéni százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, akkor ezen jövedelmei után legfeljebb 100 000 forint összegben terheli a fizetési kötelezettség. A magánszemély százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem haladhatja meg azt a jövedelmet, amely az egészségügyi hozzájárulás alapját képezi. Az Eho-tv. 2006. január 1-jétől beiktatott új 11/A §-a azt is kimondja, hogy a magánszemélyt a szóban forgó jövedelmek után a 4 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség mindaddig terheli, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határáig - 400 000 forintig – megfizette. A magánszemély nyilatkozhat úgy is, hogy a foglalkoztatója által fizetett egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határ összegét, ilyenkor a kifizető nem köteles a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást a jövedelemből levonni. Ilyen esetben, ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély a százalékos egészségügyi […]