Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. január 10-én (73. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1287

[…] A megbízás szólhat egy vagy több ügy, illetve adott ügytípus tartós ellátására (folyamatos megbízás). A rábízott ügyet a megbízottnak tehát a megbízó utasítása szerint és érdekeit szem előtt tartva kell ellátnia. A megbízási szerződésből eredően azonban a megbízott csak meghatározott tevékenységre és nem eredmény létrehozására köteles. Éppen ezért a megbízási díj a megbízottat az ügy ellátásáért illeti meg, és nem az eredményes eljárásáért. Tehát a díjazás a várt eredmény elmaradása esetén is jogszerűen megilleti a megbízottat. A szerződés felmondása azonnali hatállyal mindkét felet megilleti azzal a különbséggel, hogy a megbízó e jogát bármikor és az erre alapot adó ok törvényi nevesítése nélkül gyakorolhatja, a megbízott esetében arra csak a megbízó súlyos szerződésszegése esetén kerülhet sor. A felmondási időre a felek szerződéses megállapodása az irányadó. A folyamatos megbízási szerződésben a felek kizárólag a felmondási jog korlátozásában állapodhatnak meg, ezt meghaladóan az e jog kizárására vagy korlátozására vonatkozó megállapodás semmis. A leírtakat a gondnok esetére vetítve elmondhatjuk, hogy amennyiben a feladatai közé csak a társasház különböző ügyeinek ellátása – pl. károk, meghibásodások felmérése, bejelentése, a karbantartások, javítások szervezése (de soha nem elvégzése!) – tartozik, úgy nem tartjuk kizártnak a megbízási szerződés létesítését. Ez esetben a havi 100 ezer forint díjazás után a 90 százalékos adóalap figyelembevételével történő szja, illetve tb-járulékok megállapításának lehetősége fennáll. Mindez természetesen csak akkor, ha e feladatok elvégzése nem a munkaviszonyra jellemző módon történik meg. A munkaviszony esetén az írásban megkötött munkaszerződés alapján a munkáltatót széles körű utasítási jog illeti meg, melybe beletartozik a munkaidő meghatározása, a munkavégzés helyének a kijelölése, a más munkahelyre történő beosztás joga, az átirányítás, kirendelés, kiküldetés elrendelése, a munkaeszközzel, védőfelszereléssel való ellátás kötelezettsége, a munkakör, munkafeladat meghatározása, legalább a minimálbér-fizetés teljesítése. A munkavállaló köteles a munkáltató utasítása szerint rendelkezésre állni, rendszeresen, a megjelölt munkaidőben a munkát személyesen elvégezni, emellett szabadságra is jogosult. A munkáltató és a munkavállaló egymás között szoros irányítási kapcsolatban, alá-fölé rendeltségi viszonyban állnak. Emellett az Mt. a felmondási jog gyakorlásához szigorú szabályokat szab, melyek egyértelműen a munkavállaló számára kedvezőbbek, ellentétben a megbízási jogviszonnyal. Tehát amennyiben a társasház gondnoka meghatározott munkaidőben, munkakörének és munkafeladatainak konkrét megjelölésével személyesen, a munkáltató által biztosított eszközökkel köteles a munkát elvégezni, továbbá szabadságra, felmondási időre jogosult, a jogviszonyát munkaviszonynak kell tekinteni. A gyakorlatban számos problémát vethet fel a jogviszonyok elhatárolása egymástól, különösen, amikor a "hatékonyabb gazdálkodás, kedvezőbb adózás" érdekében napjainkra […]