Építőközösség jogállása és kötelezettségei
Kérdés
A külterületi vízhálózatot a magánszemély tagok hozzájárulásából kiépítő víztársulat a befejezés után – 2002-ben – építőközösséggé alakult át. Vállalkozási tevékenységet nem végez a közösség, bevétele a vízhálózatra újonnan rákötő tagok által fizetett hozzájárulásból van, ami jelenleg 225 000 forint/rákötés. Ebből jelenleg a közösség által felépíttetett hálózat karbantartása történik. Milyen jogszabály vonatkozik az építőközösségekre? Milyen nyilvántartást kell vezetnie bevételeiről és kiadásairól, mivel nem tartozik az Szt. hatálya alá? Kell-e adószámot kérni, illetve milyen egyéb kötelezettségük van az APEH felé? Milyen adólevonás és járulékkötelezettség keletkezik a képviselő részére kifizetett havi 15 000 forint összegű tiszteletdíj, illetve a pénzügyi megbízott részére kifizetett havi 6000 forint összegű könyvelési díj után?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. január 10-én (73. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1286
[…] szolgáló helyiségeket) az építőközösség egyes tagjainak külön tulajdonába, az egyéb épületrészeket pedig – külön tulajdonuk arányában – a tagok közös tulajdonába adják. Az építőközösség megszűnik, ha a) az építés befejeződött, és a tagok a tulajdoni viszonyaikat (társasháztulajdon létesítésével, lakásfenntartó szövetkezet alapításával vagy más módon) rendezték, vagy b) megszüntetését a tagok közösen elhatározták. Az építéssel kapcsolatos költségek az építőközösség tagjait a tulajdonukba kerülő épületrészek arányában terhelik. Az építőközösség ügyeinek vitelére és ennek körében a képviseletre az a személy jogosult, akit a szerződésben kijelöltek; megbízatásának terjedelmét a szerződés határozza meg. A nem megfelelő ügyvitel ellen vagy a képviselet gyakorlása miatt a tagok tiltakozhatnak, e vitát a tagok többsége dönti el. Az ügyek vitelére és a képviseletre való jogosultságot a tagok többsége megvonhatja. Az Art. 179. § 9. alpontja értelmében az építőközösség – pl. a társasházhoz hasonlóan – egyéb szervezetnek minősül. Az Art. 26. §-a értelmében az egyéb szervezet az adót önadózással állapítja meg, illetve kifizetőnek minősül. Ennek megfelelően az építőközösségnek az adóhatósághoz be kell jelentkeznie, és adószámot kell kérnie. Az építőközösség […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. január 10-én (73. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1286
[…] szolgáló helyiségeket) az építőközösség egyes tagjainak külön tulajdonába, az egyéb épületrészeket pedig – külön tulajdonuk arányában – a tagok közös tulajdonába adják. Az építőközösség megszűnik, ha a) az építés befejeződött, és a tagok a tulajdoni viszonyaikat (társasháztulajdon létesítésével, lakásfenntartó szövetkezet alapításával vagy más módon) rendezték, vagy b) megszüntetését a tagok közösen elhatározták. Az építéssel kapcsolatos költségek az építőközösség tagjait a tulajdonukba kerülő épületrészek arányában terhelik. Az építőközösség ügyeinek vitelére és ennek körében a képviseletre az a személy jogosult, akit a szerződésben kijelöltek; megbízatásának terjedelmét a szerződés határozza meg. A nem megfelelő ügyvitel ellen vagy a képviselet gyakorlása miatt a tagok tiltakozhatnak, e vitát a tagok többsége dönti el. Az ügyek vitelére és a képviseletre való jogosultságot a tagok többsége megvonhatja. Az Art. 179. § 9. alpontja értelmében az építőközösség – pl. a társasházhoz hasonlóan – egyéb szervezetnek minősül. Az Art. 26. §-a értelmében az egyéb szervezet az adót önadózással állapítja meg, illetve kifizetőnek minősül. Ennek megfelelően az építőközösségnek az adóhatósághoz be kell jelentkeznie, és adószámot kell kérnie. Az építőközösség […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
