Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. augusztus 9-én (64. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1119

[…] személy jogai és kötelezettségei (pl. a feleket milyen felelősség terheli, megilleti-e szabadság a munkát végző személyt, jár-e munkaruha stb.), függetlenül attól, hogy a szerződés elnevezése mit tartalmaz. Az ellenőrzés során a teljesítés alábbi jellemzőinek fennállását vizsgálja az adóhatóság: – van-e utasítási joga a "Megrendelő"-nek a "Vállalkozó" felé, – a "Megrendelő" meghatározhatja-e a munkavégzés módját, gyakoriságát, helyét, idejét, – a "Vállalkozó" a "Megrendelő" telephelyén végzi-e a tevékenységét, – a "Vállalkozó" kizárólag a "Megrendelő" telephelyén való munkavégzéssel képes-e teljesíteni szerződéses kötelezettségét, – a "Megrendelő" biztosítja-e a teljesítéshez szükséges eszközöket, – a "Vállalkozó" egyáltalán rendelkezik-e a teljesítéshez szükséges eszközökkel, – a "Vállalkozó" milyen rendszerességgel végez tevékenységet a "Megrendelő" részére, – a "Vállalkozó"-t milyen jogcímen illeti meg díjazás, – a "Vállalkozó" díjazása összefüggésben áll-e a tényleges munkavégzéssel, – a "Vállalkozó" a "Megrendelő" szervezetén belül milyen jogokkal rendelkezik. A nem valós vállalkozási szerződések munkaviszonynyá történő minősítése alapján a foglalkoztató terhére az alábbi kötelezettségek állapíthatók meg: A foglalkoztató által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási járulék (társadalombiztosítási járulék). A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (egyéni járulék). Az egyéni járulékokat is a foglalkoztatónak kell bevallania és megfizetnie abban az esetben is, ha azt a biztosítottól nem vonta le. Munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után. Tételes egészségügyi hozzájárulás. Szakképzési hozzájárulás. A le nem vont személyijövedelemadó-előleg miatt mulasztási bírság terheli a foglalkoztatót. A foglalkoztatót terhelő járulék- és adóterhek – ide nem értve az egyéni járulékokat, valamint a munkavállalói járulékot - ráfordításként elszámolhatók, ezért a jogviszony átminősítésének következtében csökken a foglalkoztató adózás előtti eredménye, ezáltal csökken a társaságiadó-kötelezettsége is. A nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számla általános fogalmi adó összegére adólevonási jog nem alapítható. A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése alapján az egyéni vállalkozónál, megbízottnál visszarendezendő a nem valós vállalkozási, megbízási díj után bevallott: – áfakötelezettség (visszaigénylés), – a társadalombiztosítási kötelezettség (visszaigénylés), – egyénijárulék-kötelezettség (visszaigénylés), – egészségügyi hozzájárulás (visszaigénylés), – egyszerűsített vállalkozói adó (visszaigénylés), – személyijövedelemadó-kötelezettség a munkabér után, – vállalkozói járulék. Az adó és járulék alapja az egyéni vállalkozónak, az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek az áfával együtt kifizetett összeg. Az adóellenőrzés során a munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése, illetőleg a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozat nem hajtható végre, amennyiben a kötelezett a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás vagy a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazza, és e szerződés alapján foglalkoztatottat a Tbj-tv. 5. §-ának (1) bekezdése a) pontjában foglalt biztosítottként 2006. június 30-áig nyilvántartásba veszi. A munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás, illetőleg a színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályok alkalmazásáról és a foglalkoztatottak társadalombiztosítási nyilvántartásba vételének tényéről a kötelezett […]