Anyasági ellátások alapja
Kérdés
A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. március 23-án (33. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 578
[…] tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. A terhességi-gyermekágyi segély mértéke a napi átlagkereset 70 százaléka. Ha a biztosított a gyermekgondozási díjat a szülési szabadság lejártát követően veszi igénybe, akkor sem fog rendelkezni 180 napi jövedelemmel, tehát a gyermekgondozási díj naptári napi összegét is úgy kell megállapítani, mint a terhességi-gyermekágyi segélyét. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 36. számában – 2004. 05. 04.): A Társadalombiztosítási Levelek 33. számában az 576., 577., 578. kérdés elsősorban a biztosított szülőket megillető ellátásokkal foglalkozott, "anyasági ellátások" összefoglaló néven. Az "anyasági ellátások" gyűjtőfogalmat, mely a gyermekek után járó ellátásokat jelenti – véleményem szerint – nem célszerű használni, egyrészt mivel jelenleg két fogalomkört használunk – a "biztosított", illetve a "nem biztosított személyeket" megillető ellátások elnevezést – másrészt azért sem, mert a gyermek után járó ellátást nemcsak az anya, hanem más személy is igénybe veheti. Az 1999. január 1-jétől érvényben lévő Cst. új eleme, hogy ellátásai nem az anyához (nagymamához), hanem a szülőhöz (nagyszülőhöz) kötöttek. Például: családi pótlék, GYES, akár […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*