Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. február 24-én (31. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 536

[…] ott ez leginkább az elérendő célra vonatkozik, a tevékenységet viszont nem a megbízó uralja, a munkavégzést teljeskörűen nem ellenőrizheti. Fontos elhatárolási pont az is, hogy míg a munkaviszonyban a munkavállaló munkaereje hangsúlyozottan egy helyre van lekötve, addig a megbízott általában több helyen végez munkát, amihez saját maga igazítja a munkaidejét. Mindezek figyelembevételével tehát a szerződésben kerülni kell a munkaviszonyra jellemző szóhasználatot (munkabér, munkakör, munkaidő, szabadság stb.). A biztosítási kötelezettség elbírálása jelen esetben különös gondot nem jelent, hiszen a havi 50 000 forintos megbízási díjból származó, járulékalapot képező jövedelem bizonyosan eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, tehát a biztosítási kötelezettség a Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pontja értelmében fennáll. [A járulékalapot képező jövedelem – Tbj-tv. 4. § k) pontja – lényegében megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemmel, ami megbízás esetében vagy a megbízási díj 10 százalék költséghányaddal vagy pedig a megbízott nyilatkozata szerinti költségekkel (maximum 50 százalékkal) csökkentett részét jelenti az Szja-tv. 46. § (3) a) pontjában foglaltaknak megfelelően.] A fent említett, járulékalapot képező jövedelem után a foglalkoztatónak minden esetben meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot (Tbj-tv. 20. §). Ezen túlmenően – a biztosítottól levonva – meg kell fizetnie a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék […]